Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

a tengerhez , hogy a német-orosz-magyar szövetség ellen helyt állhasson. Ily módon próbálták a magyar forradalom tényét is a lengyel burzsoá állam megszilárdítása érdekében felhasználni. Hasonló tónusú a március 29-i jelentés is. Nem válogat az eszközökben, amikor a magyar kommunisták ellen kel ki. Szerinte nem kommunisták „beszéltek szikratávírón Lenin elvtárssal', hanem a puszták és a paprikásszalonna imperializmusa". E kirohanás célja: azt állítani, hogy „Károlyi lemondása a Hohenzollernek elbutult követőjének, Hindenburgnak az álláspontjára emlékeztet, aki forradalmi' hadserege élén el akarja foglalni Poznant és a visszacsatolt lengyel területeken akarja megmenteni a porosz imperializmust".

29 Az utódállamok mint az antant szövetségesei, a győztesekhez tartoztak. Burzsoáziájuk érdekeit veszélyeztette a magyarországi tanácshatalom, ennek megfelelően igyekezett sajtójuk befolyásolni a közvéleményt, amint ezt az idézett híranyag is pregnánsan bizonyítja. D) Helyzetjelentések, állásfoglalások 1. Antant-államok a) Franciaország A jobboldali Action Francaise 1919. március 24-i számában a magyar proletárforradalom kitörésének okait elsősorban Németországban keresi. A németek, a franciák ádáz ellenségei, nem fogadják el a területveszteségeket, időt akarnak nyerni s erre a lehetőséget Károlyi szolgáltatta azzal, hogy - Magyarország felosztása ellen tiltakozva—a hatalmat a kommunistáknak adta át. A magyar kommunisták az orosz bolsevikokkal szövetségben a csehek és a románok ellen fordulnak, a szocializmus köntöse alatt nacionalista célokkal akarják az antant béketervét megváltoztatni. Összehasonlítva az összehasonlíthatatlant, írja: 1914-ben a magyar nacionalizmus annektálni akarta Szerbiát; ezzel lehetőséget adott Németországnak, hogy az európai háborúban angazsálja magát. 1919-ben, amikor a magyarok a románokkal és a csehekkel szembefordulnak, megint csak Berlin eszközei. A legyőzött, felosztott Németország az újjáéledt, szabad Lengyelország határán Kelet-Európát romlásba döntő, kétségbeesett politikát folytat, mert nincs mit veszítenie. A „magyar komplikáció mint bomba robbant a békekonferencia asztalán". Károlyi után Kürt Eisler Münchenben ... A burzsoá történetírás évtizedeken keresztül hangoztatott nacionalista proletárdiktatúrája" gyökereit itt találhatjuk. Hasonló nézetekkel találkozunk más francia újságban is. A német sajtó — írja a Matin március 24-én — „a magyar kormány bolsevizálását az antant elleni, jól megjátszott lépésnek tekinti". Ausztria hadügyi államtitkára, Deutsch, így nyilatkozott: „Ha az antant velünk is úgy bánik mint Magyarországgal, akkor Ausztria, a bolsevizmus elleni 132