Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Hőgye István: Zempléni pedagógusok a Tanácsköztársaság szolgálatában / 99–107. o.
címmel: „... A gyermekekről való gondoskodásnak a szellemi oktatás, művészi képzés, testnevelés, szórakozás, gyermekegészségügy, központosított ellátás és ellenőrzésre kell kiterjednie." Szólt a cikkíró a gyermek, ifjúság és felnőttoktatás fogható, mérhető eredményeiről. Alapvető feladatnak tartja a „munka iskoláját" megteremteni, személyi, szellemi, tárgyi feltételek biztosításával. Az oktató-nevelő munkában a gyermek és tanító közös munkáját hangoztatja. A zenei és művészi képzésre nagyobb odafigyelést, törődést sürget, még több alkalmat követel testedzésre, sportolásra, szórakozásra is. 20 A pedagógusok társadalmi-politikai tevékenysége túlnőtt az iskolán, az élet minden területén jelen voltak. Fő résztvevői, lebonyolítói voltak az első tanácsválasztásnak, közülük sokan helyi, megyei tanácstagok lettek, Dr. Gerőcz Kálmán sárospataki jogakadémiai tanárt „az országos szovjet tagjává is megválasztották" 2 * Több falusi direktórium elnökének a helybeli tanítót választották, így Belánszki Endrét Hernádnémetiben, Rácz Jánost Ondon, Dómján Józsefet Golopon, Tóth Gyulát Bekecsen, Rédei Jenő tanár pedig Sárospatakon lett a direktórium elnöke. 22 Már a munkástanácsokba is ipari munkások, parasztok mellé falusi pedagógusok is bekerültek. A falu proletársága jobban bízott a tanítóban, mint a jegyzőben. Több adat van arra, hogy a megyében a jegyzőt és a régi rend más képviselőjét is elkergették, a tanítót sehol. A falu új vezetésében, a különféle bizottságokban nagy feladatokat kaptak Sárospatakon Lieberman Sámuel, Resko János, Sátoraljaújhelyen Gárdonyi József és neje, Pallos Sándor, Kozma Ármin, Szerencsen Víg Farkas, Bekecsen Hottó Zoltán, Tolcsván Sztareczky Géza, Malmos József, Kozma Dezső, Végardón KurachMór, Tarcalon Károlyi János és tanítónő felesége, Dámócon Gombos János és még lehetne a sort folytatni. A tanítói szakszervezet és a tanügyi népbiztosság sok előadást szervezett szerte a megyében, óvónőknek, polgári iskolai tanároknak, közép és főiskolai tanároknak különkülön és együtt is, sőt nyílt nagygyűléseket szabad véleménynyilvánítással oktatási, nevelési kérdésekről. Az előadások, gyűlések leggyakoribb szónoka Dr. Karádi György sárospataki tanár, kiváló szónok, akit mindenütt szeretettel vártak, hívtak, sürgettek. Sok előadásáról maradt feljegyzés. Április 3-án Sárospatakon április 4-én Királynéimécen, április 5-én Sátoraljaújhelyen, április 9-én Tokajban, 10-én Szerencsen „A szocializmus és az iskola" címen tartott nagysikerű előadást. A tokaji előadáson résztvett Károlyiné Szkárossy Mária meghívta az előadót Tárcáira is egy alkalmas időpontban hasonló előadást tartani. Előadássorozat volt hetenként egyszer a sátoraljaújhelyi volt „Carolineum" nevű polgári iskolában, a város összes érdeklődő pedagógusa számára. Itt a nyílt légkörben lezajlott előadások, ismertetések, viták hatásos eszközei voltak a tanítók ideológiai politikai és szakmai önképzésének, átképzésének. Április 12-én és 26-án Sátoraljaújhelyen Szabó János tanügyi politikai megbízott tartott előadást a megye érdeklődő pedagógusainak az alkotmánytan és a hazafias irodalom tanításáról. Itt hangzott el az a felhívás, hogy egyes iskolákban szervezzenek „minta tanításokat", ahova tapasztalni, tanulni eljönnének mások is, véleményt cserélni, szakmai kérdéseket megbeszélni, új oktatási, nevelési módszereket konkrét tanítási anyagon bemutatni. 23 Kurach Viktor iskolalátogató szintén sok előadást tartott a megyében a kommunizmusról" és a „Szoci102