Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - ADATTÁR - Gyengő László: Gyengő László mérnök, a Nyugati Pályaudvar 100 év előtti építőjének genealógiája / 71–75. o.

1. Iskoláiról csak egyetlen bizonylat ismeretes. Nagyapja Nemzetes Pinthér Gábor 1852. augusztus 24-én - mint előjegyzettnek - a Wiener-Neustadti Erziehungshausba való felvételét sürgeti. (11) 2. Vasútépítés: a) 1863-1866. Pest-Losonc-Besztercebánya vasútvonal Budapest-Hatvani részét (Gödöllő, Besnyői szőlőhegy 530 sz. alatti lakosként) mint a Zachariás Keresztély cég magyarországi építési meghatalmazottja építette. (11) A Pest-Losonc-Besztercebánya vasút 1865. február 1. közgyűlésén nyolc szavazati joggal 7. a megjelent 134 részvényes közül. (12) Petényi Ottó mérnök visszaemlékezése szerint a magyar államvasutak első vonalát, a losonci vonal Budapest-Hatvani részét Gyengő építette; ő tette az első kapavágást a mai nagy kiterjedésű állam vonalakon. (13) b) 1867-1868. mint vállalkozó a Pécs-barcsi vasútvonalat Szentlőrinc, Botyka bei Szigetvár állomások között 1 1/5 vasúti mérföld hosszában építette. (14) c) 1870-1873. mint fővállalkozó a Magyar Északkeleti Vasút: Nyíregyháza-Ungvár vasútvonalát az ún. „Holzbahn"-t építette. Mivel az eddig létesített vasutaknak mérföldenkénti előállítási költségeinél (15) lényegesen olcsóbban - mérföldenként 314.000.-Ft - vállalta, csak néhai apósának (N. Pscherer cég) segítségével tudta befejezni. (16) 3. Tisza-szabályozás: 1866. augusztus 15-től - 1867 március végéig szóló szerződéssel, mint mérnök alkalmazva a Tiszai VI. folyamosztály építészeti hivatalnál: Az Al-duna vidékén folyamatban lévő víz műszaki operatiohoz. (17) A titeli és német-bánáti határőrvidék vízműszaki munkálatok felvételénél szakavatottságának, szorgalmának, kitűnő jelét tanúsította. (18) 4. 1872. június 30. vasárnap Nyíregyházán az építése alatt álló vasútvonal ellenőrzése közben, összeütközés folytán vasúti balesetet szenvedett. Lába félikrától összeroncsolódott. Július 3-án lábát későbbi sógora, Verebély László egyetemi rendkívüli tanár, sebészfőorvos amputálta. Párizsból kapott műlábát, mely rokkantságát majdnem teljesen leplezte. (19) 5. 1874. január 26-tól főmérnök a Tisza-vidéki vasút Főigazgatóságán. (20) 6. 1875. február 7-én a közlekedésügyi magyar szakférfiak értekezletén a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszterhez intézendő: „Az állami nyelv érvényre emelése és a hazai szakerők jogosult igényeinek kielégítése közlekedési vállalatainknál" tárgyú emlékirat szerkesztő ötös bizottság tagja. (21) 7. 1874-1877. október 28. Nyugati pu. (az osztrák államvasút-társaság budapesti) jelenlegi - második - „indóháza építése idején az Eiffel és társa cég képviselője, az osztrák-magyar monarchiában Gyengő László jeles mérnök, hazánkfia." A cég munkavezetője a helyszínen, a fővállalat képviselője és az összes munkák vezetője. „Külön elismerést érdemel azért is, hogy nem jár el, mint más külföldi vállalkozók, kik mindent hazájukból hozatnak és szereznek be, hanem minden munkát idevalókra bíz és mindent idevalóktól szállíttat..." (22) A Nyugati pu. centenáriuma alkalmából 1977 októberében, Gergely József MÁV főfelügyelő szerkesztésében megjelent a „100 éves a Nyugati Pályaudvar" c. emlékalbum. Ebben Gyengő Lászlóval foglalkozik, mellképét közli (47-49., 54., 172. old.) Működését méltatta (fényképpel) a Vasút 1977 ai. szám 4. old., a Budapester Rundschau 1977. okt. 3. (7. old.), Füles 1977. okt. 27. (1. old.) stb. 1977. október 27-én a TV-híradó Gyengő László mellképét teljes képernyő nagyságban vetítette. 8. 1880. december 14-én, mint a párizsi Eiffel-cég magyarországi képviselője és meghatalmazottja, a szegedi közúti Tiszahíd építésvezetője, megkezdte a híd építését. A híd 1883. augusztus végén elkészült. (Paris, Le 19 Aout 1880.) Feketeházy Jánoshoz címzett levele alapján sikerült Dr. Lósy-Schmidt Edének bizonyítani, hogy a híd nem francia, hanem magyar alkotás. (23) „A vállalkozó főképviselője Gyengő László nyűg. kir. főmérnök." (24) 9. 1884. június 13-án, Halmi (Ugocsa vm.) szabadelvű-kormánypárti országgyűlési képviselővé választotta. (25) A képviselőház 1884. október 2-án tartott 4. ülésén igazoltatott. (26) 10. 1884. november 29-én szombaton (Budapest, Belváros, Koronaherczeg-utcza 11. sz. II. emeleti lakásán) meghalt. (27) A képviselőház 1884. december 1-i ülését a miniszterelnök és miniszterek jelenlétében Péchy Tamás elnök Gyengő László méltatásával nyitotta meg; jegyzőkönyvileg fájdalmának adva kifejezést. (28) A képviselőházon fekete lobogó jelentette a gyászesetet. (29) 11.1884. december 1 -én du. 3 órakor volt a temetése lakásáról. Több országgyűlési képviselő, az államvasúti tisztviselők, munkások, a mérnök- és építész-egyesület több tagjának részvétele mellett. Apósa (Pscherer Miklós) családi sírboltjában (Budapest, Kerepesi Temető 50. kripta. Munkásmozgalmi kaputól balra a hatodik) temették el. 12. A Graslitz-Wien-pesti ágból: Pscherer Miklós - Wien, 1797. augusztus 16. A „Kék csillaghoz" vászonnagykereskedés alapítója. A Nemzeti Casino tagja, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik alapítója és igazgatója, a Pester Lloyd Gesellschaft igazgatója, városi tanácsos, 1837-ben az épülő Pesti Magyar Színház Rt. tagja, stb. 73