Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Dóka Klára: Adalékok a vízügyi szakigazgatás történetéhez, 1788–1848 / 359–366. o.

társak szerint — egyetlen ország sem dicsekedhetett. Maga a vízügyi szervezet azonban csak sok átalakulás után, akkor sem teljes egészében tudott megfelelni a feladatoknak. Az Építészeti Főigazgatóság, mint a feudális szakigazgatás része, egyre inkább akadályoz­ta és nem segítette a vízügyi munkák gyors lebonyolítását. A szervezet leginkább élet­képes része a Hajózási Igazgatóság és a térképező mérnökök testülete volt, akik jobban el tudtak szakadni a büroktarikus szemlélettől. A polgári forradalom előtti szervezet többszörös átalakítása során világossá vált, hogy a vízügyi szakigazgatásnak bizonyos önállósággal kell rendelkeznie. A szervezetet nem a közigazgatási határok, hanem a víz­rendszerek szerint kell kialakítani, különben az érdemi munka elsikkad a különféle ér­dekeltek vitáiban. A műszaki és adminisztratív gazdasági feladatok zavartalan lebonyolí­tásához külön meg kell szervezni az egymással kapcsolatot tartó, de saját szakemberekkel dolgozó műszaki és hivatalnok gárdát. Ezeket a kérdéseket azonban csak az ország polgári átalakulása, a feudális igazgatási rendszer megszüntetése után lehetett megoldani. Jegyzetek (1) Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata. Levél­tári Közlemények, 1942-1945. (2) OL A 39. 1787 :129. (3) OLA39.1787 .13722,1788 .2039. (4) Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Műszaki és Tudománytörténeti kiadványok. 8. Bp. 1957.96.1. (5) OL A 49. 1788 : 2029; C 64.1788-101-2. (6) OL A 39. 1788:9147. (7) Megyei mérnökök voltak pl. Pest: Ballá Antal, Mosón: Laáb Gáspár, Békés: Bodoki Károly, Sopron. Hegedűs János. (8) Schematizmus inclyti regni Hungáriáé. Buda. (1790-1808). (9) Királyi biztosok a XIX. század elején: Perényi János a Rábánál, Zichy Ferenc a Sárvíznél, Vay Miklós a Körösöknél. (10) Pl. Sátor Dániel az 1810-es években a Begánál dolgozik, és szeretnék a Sárvízhez áthelyeztetni. A huzavona évekig tart. (OL C 64. 1810-1814. 5. kútfő). 365

Next

/
Oldalképek
Tartalom