Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - ADATTÁR - Soós László: Földbirtokvédelmi intézkedések előkészítése, 1932 / 95–114. o.

FÜGGELÉK Dr. Márki-Zay Lajos országgyűlési tanácsos feljegyzése HITELÜGYI ANKÉT a m. kir. Pénzügyminisztériumban 1932. június 15-én, szerdán délután 5 órakor, báró Korányi Frigyes m. kir. pénzügyminiszter elnöklésével. * Báró Korányi Frigyes elnök (csenget): Tisztelt Értekezlet! (Halljuk! Halljuk!) A mezőgazdaság helyzete szükségessé teszi, hogy a kormány valamely intézkedésre határozza el magát abból a célból, hogy a mezőgazdaság terhein enyhítések legyenek keresztülvihetők. Ennek az igen sokágú és nehéz problémának megoldása az összes érdekelt köröket, úgy a mezőgazdasági, mint a pénzintézeti és kereskedelmi köröket és általában mindazokat foglalkoztatja, akik a mezőgazdaság hitelviszonyai tekintetében érdekelve vannak. Ezt a mai értekezletet azért hívtuk össze, mert a kormány, mielőtt döntene, meg kívánja hallgatni a különböző érdekeltségek véleményét, hogy ezen az alapon azután a teendő intézkedésekről határozhasson. Éppen ezért nagyon kérem az értekezlet t. Tagjait, hogy szíveskedjenek véleményüket lehetőleg konkrét javaslatok formájában előadni, A tárgyalások menetének megkönnyítése okából kérdőíveket bocsátottunk ki. Azt hiszem, az értekezlet tagjai valamennyien méltóztattak a kérdőívet megkapni. Mivel - mint méltóztatnak látni - meglehetősen sokan vagyunk, úgy gondolom, legjobb volna, ha az egyes felszólaló urak mindjárt az összes feltett kérdésekre vonatkozólag megmondanák véleményüket, mert képzelhető volna ugyan, hogy az egyes kérdéseket külön-külön tárgyalnék, ez azonban valószínűleg nagyon sok időt venne igénybe, ezért, ha méltóztatnak hozzájárulni, az előbbi megoldást választjuk. (Helyeslés.) Kérem mindenekelőtt Pesthy Pál őexcellenciáját, hogy előterjesztését megtenni szíveskedjék. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter: Nagyméltóságú Miniszter Urak! Igen tisztelt Értekezlet! (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelenül mindannyian látjuk és ismerjük a bajoknak azt az örvényét, amelybe a válság folytán a magyar földbirtok jutott s így teljesen tisztában vagyunk azzal is, hogy a magyar földbirtok megrendülése és anyagi elpusztulása nemcsak közgazdasági életünk pusztulását jelentené, hanem szociális vonatkozásban is olyan megrendülést okozna, aminek kihatásai talán kiszámíthatatlanok. Igen tisztelt Értekezlet! Az a párt, amelyhez tartozni szerencsém van s mi, akik ebben a pártban tömörültünk, a helyzet kulcsát abban látjuk, hogy a gazdasági és szociális felfordulást nagyrészben talán el tudjuk hárítani azáltal, ha sikerül az idei termést biztosítanunk a gazdaközönség számára anélkül, hogy a termés betakaríttatván, a megindulandó exekutáló (11) eljárások egyrészt ismét elvegyék a gazdák kezétől munkájuk eredményét, másrészt szaporítsák a mezőgazdaság terheit olyan költségekkel, amely költségszaporulatoknak hasznát és ellenértékét a mezőgazdaság tulajdonképpen nem látja. Mélyen t. Értekezlet! Mielőtt a részletkérdések megoldásába belebocsátkoznám, szükségesnek tartom leszögezni azt, hogy mi mezőgazdasági részről nem akarunk exkluzív rendelkezéseket kérni, mi az összes közgazdasági tényezők közös megértésével akarjuk ezt a kérdést dűlőre juttatni olyan formán, hogy az egész magyar közgazdasági életet ki akarjuk emelni ebből a presse-collé-ból, ebből a nehéz helyzetből úgy, hogy a kérdés megoldásának ne legyen se győzője, se legyőzöttje. Mélyen t. Értekezlet! Szerintem a kérdés alapstruktúrája az kell hogy legyen, hogy megsegíttessenek azok a mezőgazdák, akik önhibájukon kívül jutottak bajba. Az önhibáján kívül bajbajutott mezőgazda fogalmát pedig úgy tudnám precizírozni, hogy ilyennek tekintendő az a mezőgazda, aki nem valamely saját gazdasági ténye, hibája következtében jutott abba a bajba, amelyben leledzik, hanem a termékértékesítési viszonyok és a gazdasági válság folytán jutott abba a helyzetbe, hogy a maga szükségleteit termésének eredményéből ellátni nem képes és így gazdaságát fenntartani nem tudja. Igen t. Uraim! Ezt azért bocsátottam előre, mert végső megoldásképpen és nem gondolok valami általános rendelkezésre, hanem gondolok, igenis, a bajoknak egyéni kezelésére és egyéni elbírálására, mint ahogy a bajokat másképpen nem is lehet megoldani (Igaz! Ugy van! - Élénk helyeslés. Zaj.) Amíg azonban eljutunk az egyéni megoldás kérdésének prezicírozásához és lefíkszírozásához, addig számos előzetes kérdés döntendő el, amely előzetes kérdések eldöntése arra való, hogy egyrészt megteremtse számunkra az alkalmas időpontot, amikor már a részletkérdések is kidolgozhatók, másrészt pedig nagyrészben prejudikálnak is ezek az előzetesen eldöntendő általános kérdések a részletes intézkedések miként való foganatbatételének. * Hitelesített, géppel írt tisztázat. OL Pénzügyiminisztériumi Levéltár, Imrédy Béla miniszter iratai (K 278) — 4. cs. - 21. dosszié. 98