Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - ADATTÁR - Prokopp Gyula: A kishonti kerület búcsúverse Hont vármegyétől / 91–93. o.

Prokopp Gyula: A KISHONTI KERÜLET BÚCSÚVERSE HONT VÁRMEGYÉTŐL Kishonti kerületnek (districtus, vagy processus Kis Honthensis) nevezték a Rima völgyének Rimaszombatig terjedő szakaszát. Ez a terület volt a későbbi Gömör-Kishont vármegye rimaszombati járása. Keletről Gömör vármegye határolta, nyugaton pedig Zólyom és Nógrád vármegyék választották el Hont vármegyétől, amelynek egyik járását alkotta. A távolság megnehezítette a közlekedést a megye két része között, ezért a kishontiak kevésbé vehettek részt a megye gyűlésein, ez pedig számos hátránnyal járt. Ezek között a legsúlyosabb volt, hogy a megyére kivetett adóösszegnek a járásokra való felosztásánál nem volt alkalmuk érdekeik megvédésére. Az 1678. évi XXV. törvénycikk könnyíteni kívánt a kerület helyzetén és megengedte, hogy a kerület nemessége külön gyűlést tartson és maga választhassa meg a kerület tisztviselőit, de továbbra'is fenntartotta a kerületnek a „Nagy Hont"-tal való kapcsolatát. Ez az engedmény nem elégítette ki a kishontiakat és kérték az országgyűléstől, csatolja a kerületet Nógrád vármegyéhez, de kívánságuk nem teljesült. Csak II. József rendelete hozott változást, mégpedig akként, hogy Gömör vármegyéhez csatolta a kerületet. Ez azonban csak rövid ideig tartott, mert II. József halálával a korábbi helyzet állott vissza. A kishontiak kérték ugyan az 1790. évi országgyűléstől II. József intézkedésének fenntartását, de kérésüknek csak az 1802. évi országgyűlés IX. törvénycikke tett eleget. (1) A most közlésre kerülő vers Boronkay Imrének — Batthyány József érsek „causarum director"-ának a prímási levéltárban őrzött iratai közül, az „Acta Boronkayana in objectis publicis című iratkötegből került elő. (2) Boronkay Imre 1737. évben született. (3) 1762-1771. években kamarai fiskális, 1771-től 1776-ig pedig az üresedésben volt esztergomi érseki szék kamarai kezelésben lévő birtokainak praefectusa (sede vacante dominiorum aeppalium Regio-Cameralis praefectus) volt. 1776. júniusától 1795-ig Batthyány József érsek (1776-1799) szolgálatában állott mint praefectus, illetőleg causarum director. 1794. december 19-én Batthyány kinevezte őt a királyi táblánál megüresedett érseki ülnöki tisztségre. (4) 1795. december 31-én pedig Ferenc király királyi tanácsossá nevezte ki. A már említett iratköteg túlnyomórészt azoknak a jelentéseknek fogalmazványát tartalmazza, amelyekben Boronkay beszámolt az érseknek azoknak a megyéknek gyűléseiről, amelyekben - így Hont megyében is - az érseki uradalomnak birtoka volt. Az az ív, amely a verset megőrizte, minden bizonnyal egy ilyen jelentés melléklete volt, maga a jelentés azonban nincsen az iratok között. Az ív külsején ugyanis ott van a mellékletek megjelölésére használt . /. / .jel, valamint a következő feljegyzés: „Valedictio Kiss Honthensis a Nagy Honth, dum Cottui Gömöriensi adjungeretur." A szerző neve és a dátum nincs feltüntetve, de a vers szövegéből nyilvánvaló, hogy a kerületnek II. József-kori átcsatolása adott alkalmat a vers megírására. (5) A versnek az eredeti helyesírás szerinti szövege a következő: Kiss-Honth Séralma, Nagy-Honthtul lett el válása Változik az üdő, minket is változtatt, Változtatásával által álatoztatt. Királi székeket fenékkel föl fordét, Egész országokra mérges italt csordet. Holvan Sidó Ország mézes Tartománya? A sült Pogányoknak lett ragadománnyá. Holvan Görög Ország Bölcsek seregével? Eli tűnt, s ell változott fő bölcsességivei. Holvan Semiramis függő kertye, s fái? Hol e kerek világ roppant hét csudai? Változik az üdő, s mindent meg változtatt Régi formájábul, által szivárkoztatt. Lengyel Országnak volt nem rég egy Királlyá, Egy helett három fő birodalmát állya. 91