Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: Az Országos Levéltár III. osztályának iratgyarapodása 1973–1977–ig / 803–818. o.

Veress Sándor fondja is újabb — majd 3000 — levéllel gyarapodott. A levelezés Veress Sándorhoz (zeneszerző, dr. Veress Endre történész fia), illetve általa szüleihez írott leveleket tartalmaz 1912 és 1948 között. A levelek elsősorban kultúrtörténeti vonatkozásúak, s a levélírók közt számos tudományos kiválóság is szerepel. Veress Sándor (1828—1884) erdélyi ref. lelkészcsaládból származott. A szabadságharcban a Dobozy huszárok közt, majd Bem seregében harcolt. 1849-ben Törökországba menekült, onnan Párizsba, majd Londonba, ahol mérnöki diplomát szerzett. 1859-ben harcolt az olaszországi magyar légióban. Később Bukarestben telepedett le. Iratai a magyarromán kapcsolatok történetének értékes forrásai, amelyek egyúttal újabb adatokkal bizonyítják a Kossuth emigráció tagjainak külföldi szereplését és munkáját. A Csicseri Orosz család levéltárának egy csomónyi, XVI—XIX. századi iratanyagával egészült ki az eddig itt őrzött családi levéltártöredék. — Az Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg, Szatmár megyei rokonsággal rendelkező Csicseri Orosz család a rokon családokra is vonatkozó, főleg birtokjogi iratokat őrzött meg, köztük néhány jelentős XVI. századi iratot, címereslevelet, genealógiai táblázatokat s a Zemplén megyei rákóczi Rákóczi rokonság történetére vonatkozó számos iratot. Ezekből egyebek közt kiderül, hogy 1517-ben kezdi Rákóczi Zsigmond használni a felsővadászi előnevet. A Keglevich család levéltára egy iratköteggel egészült ki. A kötet a Keglevich és Kátay család szentmártonkátai, körösi, algyői, burai, taksonyi és egyéb alföldi birtokaival kapcsolatos vegyes birtokjogi iratokat foglal magában, valamint a birtokok gazdálkodásával kapcsolatos számadásokat, összeírást, jobbágy panaszt, tanúvallatásokat. A kötet forrásértéke jelentős és értékes gyarapodást jelent a Keglevich család levéltárához. A Jekelfalussy család levéltárának kiegészítése egy lomtalanítás során került elő. A megtaláló két csomónyi iratot összegyűjtött s az Országos Levéltárnak adott át. Az Országos Levéltár eddig is őrzött Jekelfalussy levéltárat, az iratok évköre azonban 1844-el lezárult. A most átvett kiegészítés az 1920-40-es évekből főleg Jekelfalussy Aladár ezredes iratait foglalja magában, nagyrészt levelezésből, személyi okmányokból, fényképekből áll. A Szathmáry család fondjában őrzött Tomory iratok mellett helyeztük el azt a két Tomory családi iratot, amelyet 1975 folyamán vásároltunk. II. Ferdinánd nemességet és címert adott Tomory alias Szabó Mózesnek és testvérének, Mihálynak 1628-ban. A címereslevél nem szerepel a Királyi Könyvekben. A másik irat ugyancsak a Tomory család nemességére vonatkozó collaterális inquisitio 1786-ból. Kiegészült anyagunk a Forgách család levéltárából származó néhány értékes, XVII. századi irattal: Forgách Ádám instrukcióival, amelyeket a gácsi várkapitánynak, a galgóci tiszttartónak és a porkolábnak adott az 1660-as években; továbbá a kanizsai táborba indított kőszegi gyalogosok egy 1664. évi listájával. A lengyel származású Zaleski család, anyai ágon Gosztonyi a kamarási rangért folyamodva 1908-ban elkészíttette a család ősfáját, művészi kivitelezéssel; összegyűjtötte a genealógiai, címertani adatokat, okmányokat, s selyemre festtette a Gosztonyi címert. Az egész anyagot az Országos Levéltár megvásárolta és a Gosztonyi család iratai mellett, azok kiegészítéseként elhelyezte. 811