Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: Az Országos Levéltár III. osztályának iratgyarapodása 1973–1977–ig / 803–818. o.

A megvásárolt iratok kis része a Puky család XVIII—XX. századi birtokjogi ügyeit, különböző pereit tárgyalja. Külön értékkel bír egy 1347. szeptember 17-én kiadott oklevél Nagymartom Pál országbírótól, amely IV. László királynak a szakirodalomban eddig ismeretlen oklevelének kivonatát tartalmazza. A rokoncsaládok anyaga elsősorban az erdélyi származású Mátyás család személyi és családi vonatkozású iratait, leveleit tartalmazza; ide sorolható még Malatinszky Györgyné Puky Amália néhány irata. A hozzájuk intézett levelek közt található több a rokon Horthy családtól, kettő pedig (egy keltezetlen, egy 1913-ból) a későbbi kormányzótól. 1976-ban jelentős mennyiségű irattal gyarapodott a Radvánszky család fondja. — A megvásárolt iratok feudáliskori része (kb. egy fascikulusnyi anyag — nagyrészt másolatgyűjtemény) XVII—XVIII. századi szepesi kamarai ügyekkel, egyházi vonatkozású ügyekkel foglalkozik. Eredeti köztük Tönnemann páternek Eszterházy Imre esztergomi érsekhez írt, titkos diplomáciai tárgyalásokkal kapcsolatos levelezése, pro memoriá-i igen értékesek. Ugyancsak jelentős forrás az 1707. évi rózsahegyi evagéliküs egyházi egyetemes zsinat naplója, vagy az esztergomi főegyházmegyei kongregáció 1734. évi naplója. A további iratanyag igen értékes forrást jelent a magyar nagybirtok XX. századi történetéhez. Tájékoztat a család részben a Felvidéken fekvő birtokainak, ingó és ingatlan vagyonának sorsáról, a Radvánszky Albert által alapított családi hitbizomány helyzetéről, a földbirtokok államosítása körüli eseményekről. — A család tulajdonában volt üzemek működése során keletkezett iratok fontos adatokat tartalmaznak legújabbkori ipartörténetünkhöz. A Hatvani Cukorgyár Rt. nagy teleki bér-uradalma, a varsányi és ciframajori leltár, alaprajzok, térképek, haszonbérleti szerződések, levelezés (1937^44.) az üzemtörténetnek is fontos forrásanyagai. A Sajókazai Kőszénbányák Vállalatának iratai, az alacskai, sajókazai, sajólevezdi, sajókazinci szénjog bérlete, kőszénkiaknázási szerződések, fúróhelyek leírása (1920), helyszínrajzok, terrágium-elszámolások (1944-45), jövedelemelosztási listák 1943-46-ból; munkásjóléti célokra fordított kifizetések jegyzéke, a széntermelésről és szénforgalomról készült kimutatások (1942-44) éppúgy kiemelkedő történeti forrásértéket képviselnek, mint a bányaüzem működéséről készült rendszeres jelentések az 1940-es évekből, melyek a bányamunkásság hangulatáról, szabotázsakciókról is számot adnak. A családi vagyon állapotáról, méreteiről tájékoztat még a radványi kastély 1937-ben felvett ingóságjegyzéke, a könyvtár hiányjegyzéke, a család Bárczy Emillel folytatott levelezése a kastély értékeiről, családi képekről, csehszlovákiai kártérítésről. Radványi Albert személyi fondját kiegészítő egyéb értékes iratok közt említésre méltó az 1940. évi alkotmány-módosítási tervezet az országgyűlési elnök és a két alelnök véleményét rögzítő bejegyzésekkel. A családi egyezségek, személyi okmányok mellett érdekes a levelezés, melyből 1944. februárjától svájci tartózkodására, emigrációs tevékenységére derül fény. A Radvánszky levéltár kiegészítésével egyidejűleg vásároltuk meg a rokon Khuen Héderváry családi levéltárat gyarapító mintegy másfél csomónyi iratot is. Ez lényegében Khuen Héderváry Károly volt mezőgazdasági kamarai elnök fondjából származik. Közéleti működésével kapcsolatos 1940—46. évi levelei mellett személyi okmányok, könyves levéltárjegyzékek, Jugoszláviába került birtokokra vonatkozó ügyek intézésével, ki807