Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: Az Országos Levéltár III. osztályának iratgyarapodása 1973–1977–ig / 803–818. o.
A székely származású, sepsiszentgyörgyi Czakó család levéltárához tartozó 17 csomó nyi iratanyag főleg gazdaság- és művészettörténeti jelentősége miatt ad értékes kiegészítést családi levéltárainkhoz. A Czakó családdal rokon Barcsay és más erdélyi famíliák iratai közt gazdaságtörténeti forrás az a gazdasági napló, melyet Barcsay Károly erdélyi gazdaságáról igen pontosan vezetett (1829—1830); a család dévai ingatlanával kapcsolatos hagyatéki iratok, továbbá a Barcsay ágon rokon Kiss András két feleségétől származó napló (1802-1844) a háztartás, gyógykezelés különféle tudnivalói mellett a családi eseményekről is megkapóan őszinte hangú, naivan kedves, színes leírást tartalmaznak. Az id. Czakó Károly volt katonatiszt genealógiai kutatásaival kapcsolatban gyűjtött jegyzetanyag bőséges feljegyzést, leszármazási adalékot, levelezést, nyomtatványt foglal magában főleg erdélyi családok genealógiájáról. A levelek közt Kelemen Lajos kolozsvári levéltáros négy levele is megtalálható. A nemrég elhunyt ifj. Czakó Károly (anyja Barcsay Johanna) fondjából származik a levéltár további része. Czakó Károly a Tolna megyei Muth pusztán közel 100 holdon gazdálkodott, ahol halgazdaságot és ménest is tartott. Iratai az 1900-as évek első feléből származnak. Magántermészetű iratai érdekes bepillantást adnak a századeleji magányosan élő vidéki birtokos kicsit Tolsztoj-regénybe illő figurájáról, életmódjáról; a gazdaság szervezésével kapcsolatos iratok pedig az iregszemcse-muth pusztai birtok 1941-48 közti helyzetét mutatják be az alkalmazások, gazdasági kimutatások, munkanaplók, elszámolások tükrében; megismerteti a muth pusztai ménes történetét s még a háborús károkat is, egy 1945. évi részletes jegyzéken. A Léczfalvi Gyárfás család irati — kb. 3 csomó terjedelemben 1974-ben kerültek az Országos Levéltárba. Az 1803—1862 évek által határolt időkörből tartalmazzák a családban keletkezett iratokat s a rokon Fejér, Hamar és Nadler család iratait is. A székely néprajz iránt fogékony, művészeti munkásságáról és gyűjtőtevékenységéről híres sepsiszentgyörgyi família személyi okmányai, hivatalos iratai és magánfeljegyzései, családi periratok közt említésre méltó Gyárfás Győző mérnök, műszaki főtanácsos személyi iratanyaga, közte Ybl Miklós által aláírt oklevél (1882). E csoport anyagát gazdagítják még Benedek Eleknek 1914-ben Gyárfás Gizellához írt levelei, továbbá verskézirata. Érdekes adatokat szolgáltatnak a XIX. századi Erdély polgárosodott középnemesi családjainak életéről a Berecken élt rokon Fejér család iratai is: Gyárfás Győző apósának, Fejér Sándor gazdálkodónak bevételi és költség-naplója, gazdasági jegyzetei az 1871—1889 közti évekből, memoárjának kézirata, végrendelete, valamint atyjának, Fejér János volt Bereck városi főbírónak és országgyűlési követnek megmaradt néhány irata. — Ugyancsak értékes forrás a futásfalvi Hamar család iratanyaga. A család szintén rokon a Gyárfás és a Fejér családdal. Hamar Lajos „Házi napló"-jának két kötete, melyben a múlt század első feléből nemcsak a gazdálkodásról, béresek alkalmazásáról gazdasági teendőkről, különböző ember- és állatbetegségek orvoslásáról értesülünk, hanem a család életében történt kisebb-nagyobb eseményekről is. A napló részletes tanulmányt foglal magában a juh-neveléssel és a méhtenyésztéssel kapcsolatban, sőt korabeli kézzel írt szakácskönyvet is. 804
