Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Simonffy Emil: Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest, 1976. / 735–738. o.

a XIX. században" címmel. Teljességgel igazat kell adnunk a szerzőnek, aki szerint ... „igen elhanyagolt volt hosszú időn keresztül a munkásosztály kialakulásával, osztállyá szerveződésével kapcsolatos helytörténeti kutatás és életmódvizsgálat." A dolgozat hézagpótló eredményeket tartalmaz még akkor is, ha kizárólagosan a Salgótarjánban hozzáférhető levéltári és egyéb forrásanyagot hasznosította. E hiányosság kiküszöbölését célozta Schneider Miklósnak egy múzeumi évkönyvben ritkaságszámba menő közlése, melynek címe: „A nógrádi szénbányászat történetének levéltári forrásai." A szerző a Magyar Országos Levéltár IV. osztályán található Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. fonóján kívül a Nógrád Megyei Levéltár, továbbá a Selmecbányái Központi Bányászati Levéltár (Csehszlovákia) vonatkozó iratait mutatja be. A helybeli munkásság művelődési viszonyait ábrázolja Balázs László: „A Salgótarjáni Chorin Ferenc gimnázium története (1923— 1940)" c. munkája. A szerző helyes nyomokon jár, amikor a munkásság gyermekeinek korlátozott iskoláztatási lehetőségeiről számol be. Az ,arcképcsarnok"-ból ezúttal megemlítjük Leblancné Kelemen Máriának: „Bo csári Mocsáry Antal (1757—1832)" c. életrajzi méltatását. Bennünket különösen a történetíró Mocsáry érdekel, akinek 1826-ban megjelent többkötetes Nógrád-megyei monográfiájáról részletes tartalmi ismertetést kapunk. Végül a múzeumi szervezet életéről szóló beszámolók, az 1976-ban tartott I. Nógrádi Honismereti Ifjúsági Tábor eseményei, a bányászattörténeti kiállítás tapasztalatainak összegezése, a múzeumi szervezet kiadványainak repertóriuma (1960—1976), továbbá egy törökkori forrásközlés és a hírek zárják az értékes kiadványt. Sárközi Zoltán Horváth Zoltán A JOBBÁGYVILÁG ALKONYA SOPRON MEGYÉBEN Budapest 1976. Akadémiai Kiadó 344.1. + 95 oldal melléklet + 1 térkép + 1 táblázat Az utóbbi években örvendetesen megnövekedett az érdeklődés a helytörténeti kutatások iránt, ezt mutatják az egymás után megjelenő város- és községtörténeti tanulmánykötetek, monográfiák. A bőven áramló folyamatban sajnálatosan csekély teret foglalnak el a nagyobb tájegységek történetével foglalkozó munkák. Ennek különböző objektív és szubjektív okai vannak, pedig az egy-egy helység történetével foglalkozó munkákhoz is nagy segítséget nyújtanának a nagyobb tájegység problémáit, forrásait feltáró publikációk. Az egy-egy helység történetének kutatója sokszor kerül a leszűkülés veszélyzónájába, nem ismeri fel kutatásainak korlátai miatt az általános és egyedi jelenségek közötti kapcsolatokat. Ezért üdvözöljük örömmel az Akadémiai Kiadó elhatározását Horváth Zoltán könyvének kiadására. A szerző kettős célt tűzött maga elé munkájában. Egyrészt egyes kérdések 735