Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Balás Gábor: Études d'histoire du droit pénal. Warszawa, Kraków, 1976. / 726–728. o.

IRODALOM ÉTUDES D'HISTOIRE DU DROIT PÉNAL Warszawa-Kraków, 1976. 206 1. A nagymúltú krakkói Jagelló Egyetem gyűjteményes kötetben adta ki a rendezésében tartott nemzetközi jogtörténeti konferencia anyagát. Az 1976-ban megjelent több nyelvű kiadvány a közép-európai országok büntetőjogtörténetével foglalkozik. A szerkesztés Leslaw Pauli professzor gondos munkáját dicséri. Nemcsak a konferencián előadott tanulmányokat, hanem az ezekkel kapcsolatos vitaanyagot is felsorakoztatja. így a 206 oldalas könyv a szerzők rövid kivonatokban tömörített 38 tanulmánya mellett 22 vitázó hozzászólással is megismertet. A konferencia, amely a büntetőjogtörténet művelését kétségkívül megpezsdítette, a korábban szervezett államjog-, közigazgatás- és polgári jogtörténeti tematikus tanácskozások folytatása volt. Ezúttal a krakkói rendezvényen magyar részről tíz előadás hangzott el. A vendéglátó lengyeleken kívül németek, csehek, szlovákok, osztrákok, románok, bolgárok, franciák terjesztettek még elő referátumokat. A magyar vonatkozású tanulmányokat az alábbiakban röviden ismertetjük, miközben a többiekre csupán néhány utalást teszünk. Ismertetett kötetünkben Csizmadia Andor a magyar reformkornak az emberi és polgári jogok védelmével kapcsolatos törekvéseit és a parasztság jogainak bővítése érdekében tett javaslatokat taglalja. Eközben a sajtószabadság, a vallásszabadság jogszabályba foglalásának kérdéseit fejtegeti. Külön kiemeli a maga korában igen haladó 1849. évi (szegedi) nemzetiségi törvényünk elvi jelentőségét. Az esküdtszékek rendszerének meghonosítására vonatkozó 1843-44. évi törvényelőkészítő vita anyagát Kovács Kálmán tárja fel. Kifejti, hogy az intézmény útján a progresszív társadalmi erők a rendi kormányzat befolyása alatt álló bíráskodással szemben kívántak biztosítékokat nyújtani. A gyűjteményes kötet Pecze Ferenc két tanulmányát közli. Az egyik a magyar és más országbeli egyetemek egykori bíráskodási jogát összehasonlító alapon dolgozza fel. A másik röviden a XIX. századi hazai parlamenti mentelmi jogot mutatja be. Ez utóbbi kapcsán főleg a képviselői mandátum büntetőjogi védelmének kiépülő sajátos eszközeit tárgyalja. Szintén kiegyezés utáni évkörben mozog Máthé Gábor perrendi tárgyú előadása. Behatóan ismerteti a sajtóvétségek elbírálásában megvalósult esküdtszéki eljárás fontosabb jellegzetes vonásait. Két további tanulmány a feudalizmus korabeli jogintézményekhez kalauzol. Az egykori magyar büntetőjogban a kínvallatás szerepét Degré Alajos referátuma elemzi. Mindenekelőtt időbeli előfordulásának tényeit tisztázza. Egyidejűleg rámutat arra is, hogy a tortúra világszerte nem annyira a kezdetleges, mint inkább bizonyos fejlettebb fokra jutott 726