Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

Fentieken kívül a helytartótanácsi irányításban az ésszerűséggel vagy takarékossággal nem magyarázható tétovázások is előfordultak. Míg az 1865. január 6-i 105.414/864. sz. leirat Zala vármegye főispánját a keszthelyi intézet támogatására sürgeti, addig a kor­mányszerv a már befizetett hallgatói ösztöndíjadományok és egyéb kérdések rendezését sokáig elodázta. Az előbbit a Helytartótanács értékelése szemlélteti, hogy ,jz nagy ura­dalmak részéről ezen országos intézet javára semmi ajánlat nem tétetett..., míg kisebb birtokosok hazafias áldozatkészségüknek szép jeleit adták," akiket követni kell. Az ellen­példából viszont kitűnik, hogy Zala megye Gazdasági Egylete 1865-ben folyósított jelen­tékeny segélyjáradékának fogadásáról a központi szervek vonakodnak dönteni. Megismé­telt felterjesztésekre még az 1866. április 5-i 12.214/66. sz. válaszban is az érdekelt me­gyei és tanintézeti szervek csupán annyi eligazítást kapnak, hogy majd „a megfelelő in­tézkedés utólagosan bekövetkezend." 190 Az agrártanintézetek korabeli felső irányításának egyik extrém példája a 14.535. sz. 1865. március 2-i helytartótanácsi leirat. Ennek kivonata szerint: ,ft cs. k. kereskedelmi és közgazdászati ministerium az öszves birodalomban nyert tapasztalatok, valamint e rész­beni szakértők véleménye alapján utasítást szerkesztett a gyapottermesztés iránt." A kor­mányszerv tudomása szerint „hazánk legdélibb pontjain ezen becses plántát" művelni lehet. Az alig szerveződő tanintézet igazgatójának kötelessége lett „a gazdákat gyapotkí­sérletre hatályosan buzdítani" és az eredményről tüzetes jelentést tenni. 191 Közben a kiegyezések az agrárfelsőoktatás országos irányítása terén kettős változást hoznak. Hazai vonatkozásban a helytartótanácsi szervek örökébe a minisztériumi kor­mányzat lépett. Egyidejűleg a tanintézetek irányítása az összbirodalmi szervek kezéből a magyar törvényhozás és közigazgatás joghatósága alá ment át. A dikasztériumok elavult ügyiratrendjének használható állapotba helyezése mintegy három év alatt játszódott le. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1868. augusztusában a miniszter­tanácsba vitte a magyaróvári iskola átvételének ügyét. Ennek véghezvitelét a bécsi föld­művelésügyi miniszterrel folytatott tárgyaláson 1869. január 1-ével irányozták elő. A magyar kormány az intézet 1869. évi költségvetésére a földművelésügyi tárca javaslata szerint 22.000 Ft átalány megszavazását jóváhagyta. Ezt a fordulatot Mosonvármegye a „gazdaképezde legfelsőbb kormányzata és belszervezete módosításának" 1861-től 1868-ig ismétlődő ajánlásaival elősegítette. 192 A felső irányítás sokágú és hatásos tényeit, valamint árnyoldalait az előzőekben vázolt intézetalapítások, Ül. átszervezések külön-külön is szemléltették. Egészében az agrárok­tatás központi igazgatását a földmüvelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszter teljesítették. Az oktatás is hátrányát érezte, hogy az agrárügy 1867-től 1889-ig csupán „harmadrész tárcát" kapott. Szakoktatási feladatok megoldásában a. pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is közreműködtek. A tárcák tevékenységét elvben az országgyűlés, az uralkodó és saját kormánytestületük döntései határozták meg. Az agrárszakképzés felső irányítása fokozatosan földművelés­ügyi ágazatban összpontosul. A magyaróvári államközi átvételen kívül, ugyancsak 1869­ben, az állatorvosi intézetet kormányon belül a kultusztárca is átadja. Valamennyi fontos szervezeti kérdés eldöntésénél az uralkodó akarata az agrároktatás központi igazgatásában mindvégig erőteljesen érvényesült. 193 713

Next

/
Oldalképek
Tartalom