Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

belső tartalommal egyelőre nem kielégítően indokolt szervezeti rangemelést elért gazdasági akadémiák számítanak. Ilyen „előlegezett" kedvezményben a debreceni, a keszthelyi, a kolozsmonostori és a kassai tanintézetek részesültek. Végül egyes esetekben az intézetek szervezeti fejlesztése lemaradt a már betöltött oktatási szerepük vagy tárgykörük igazolt távlati jelentősége mögött. Ezt a mostohábban gondozott kört a kertészeti, az agrárgépészeti stb. szakterületek képviselték. Utóbbiak felsőfokú jellegének legitimálása, vontatott hivatalos elismerésük folytán, a későbbi időszakokban következik be.

148 Ez a rendkívül ellentmondásos fejlesztés a következő évtizedekben is éreztette hatását. Az első hazai Agrártudományi Egyetem megalapítása idején az előzmények örökségének terhes kettősségére Surányi János első dékán joggal hivatkozhatott. A többi között a Magyar Természettudományi Akadémia ülésén 1946 januárjában az agrárfelsőoktatás ügyében Szentgyörgyi Albert értékelésével polemizálva-egyetértve az eredményeket védelmezte és a hiányosságokat bírálta. Szerinte a mezőgazdasági tanintézetek akadémiai szintre emelése a századforulón puszta „cégtábla átmázolás" volt. Részletesen kifejtette, hogy ,ft.z ország jól kiválasztott helyein még 4 tanintézet működött - Keszthelyen, Kassán, Debrecenben és Kolozsvárt. A magyaróvári akadémia oly vonzóerőt fejtett ki, hogy a többi négynek legkiválóbb tanerői a magyaróvári célt látták maguk előtt... Színvonaluk akkor romlott meg, amikor e század legelején a négy tanintézetet is akadémiai rangra emelték, kellő belső színvonal nélkül." Ezzel szemben — folytatja — az állatorvos- és erdőmérnökképzésnek a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe később történt beépítése tényleges eredmény volt. Ezek „már régen egyetemi színvonalon működtek és külsőleges besorolásuk a műegyetemre nem rangemelés, hanem csak a valóságos színvonal külsőleges megjelölése."

149 Itt csupán utalni kell arra, hogy ezt az átszervezést az állatorvosképzés szempontjából Kotlán Sándor mindkét műve (1941, 1962) részben visszaesésnek értékelte. E bírálat azonban kétirányú feltételes egybevetésen alapult, ami az egyetemi jelleget nem kérdőjelezi meg.

150 Mindezek a színvonal eltérések csírájukban a múlt század utolsó negyedében megmutatkoztak. A fenthivatkozott nagy vita közepette Moór Gyula rektor (Pázmány Péter Tudományegyetem) 1946 áprilisában az agráregyetem létrehozását a műegyetem analógiájára, valamint erősítését indokoltnak tartja.

151 Vissza kell kanyarodni Károly Rezső 1909-ből származó megállapításához, amely szerint az agrárképzés 1906-os átalakítása ,fi főiskolai oktatás kérdését nem oldotta meg... szervezését feleslegessé nem tette". A lényeg tehát az elért részeredmény elismerése, miközben annak viszonylagos értékét és a folytatólagos haladás követelményét is jelzi.

152 A következőkben egyenként vázoljuk a korszakhatárig terjedően az agrártanintézetek jó negyed százados útjait, amelyek mindegyike a főiskolai és az akadémiai vagy ezeket megközelítő szervezethez vezetett. 17. Szervezeti szintemelések útján. Az eddig tárgyalt időszakkal a felsőfokú és ezirányba haladó agrártanintézetek szaporítása lezárult. Ezután a múlt század utolsó negyedének kezdetétől számuk hosszú ideig nem növekedik. Ugyanazok maradnak meg, amelyek az 1874/75-ös tanévvel bezárólag létrejöttek, újabb alapítás e század elején (1920) következik be. A mennyiségi fejlesztés szünetelésével az oktatómunka minőségének javítása került előtérbe. A továbbiakban csupán azokat a tanintézeteket kísérjük figyelemmel, 704