Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

Tárgyalás, ítélet, fellebbezés A per április 15-én került tárgyalásra. Annak lefolyásáról szemléletes áttekintést nyújt Kossuth visszaemlékezéseiben. Mivel a tárgyalás április 15-től 18-ig tartott, Kossuth módot talált arra, hogy a felperes vádpontjainak leggyengébb, legkevésbbé érintett, legtámadhatóbb szakaszaira felhívja ügyvédjeinek figyelmét és megszerkesztette a tr

Pro memória"

41 című, a per iratainak egyik legsikeresebb, támadó jellegű alkotását. Az emlékirat tartalmazza mindazokat az argumentumokat, amelyeket Ferenc József reflexióiban alig érintett. Ez „a Magyarország királya" cím jogosságának kérdése. Látta, hogy ügyvédjei kevés eréllyel védik álláspontját. Itt is kifejtette célratöréseinek egyik alapgondolatát, hogy „... ezen ügyet egy politikai ügy gyanánt óhajtom tárgyaltatni, hogy ...be legyen bizonyítva ... még csak árnyékával sem bír Magyarország királyának minőségében fellépni a bíróság előtt ...". Kossuth nem indokolatlanul foglalkozott az utolsó pillanatban ügyvédjei fegyvereinek csiszolásával, ütőerejük növelésével. Bármennyire érvényesülhetett minden igyekezete a döntő pillanatban s tudhatta maga mögött a magyar ügy igazságos harca iránt szimpatizálók táborát, nem mérkőzhetett a már kialakult, a per hátterében korábban lezárt, eldöntött végzéssel, hogy Anglia érdeke: ne húzzon ujjat Ausztriával! „Stuart alkancellár, mint megátalkodott tory" voltaképpen csak eszköz volt az „osztrákosodott" államvezetésnek, amikor Kossuth ellen foglalt állást.

42 Május 4-én Stuart alkancellár a következő ítéletet hozta nyilvánosságra:

43 „... Az ezen országgal békében élő államok mindig igénynyel bíróknak tekintettek az angol törvények segítségére, jogaik oltalmazása ... végett ...a jelen esetben, felperesnek, mint Magyarország uralkodójának e jogai az angol korona által el vannak ismerve: az oltalom, a melyért ez ügyben folyamodik, meg nem tagadtathatik, a végzés ... tehát alperesek ellen szól a keresetlevél kérelme értelmében". A fellebbezés Kossuthnak e perrel kapcsolatos korábbi aggálya és józan szemlélete, hogy inkább legyen vesztes, mert akkor a fellebbezés során ő választhatja a folytatás jogi formáját — mondhatjuk, hogy igazolódott, ő volt legkevésbbé meglepve a per első állomásának ily végződésétől. Az ítéletet követően ismételten jelentkező közvéleménynek Kossuth mellett való állásfoglalása a Stuart alkancellár ellen megnyilatkozó éles bírálatok, nemkülönben közvetlen angliai barátai nagy részének tanácsa késztette a fellebbezésre.így a per a Lord Kancellár ítélőszéke elé került. Kossuth távozása Angliából Kossuth már régebben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy elhagyja Angliát. Erre több ok késztette. Ausztriának az Alpoktól Szicíliáig terjedő uralma látszólagos nyugalmát újra fenyegették a szervezkedés lobbanó tüzei, jelezték, hogy a magyar emigráció hívei reményeket 647