Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Közjegyzői Kamara iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban / 591–596. o.

g) a közjegyzői tevékenységre vonatkozó elvi kérdésekről való határozathozatal; h) intézkedés mindazon ügyekben, melyeket az ügyrend a közgyűlés és az elnök hatáskörébe nem utal. Ez utóbbi pont általánosan tartalmazta azon hatásköröket is, melyeket a közjegyzői törvény egyébként a kamara jogkörébe utalt, így a fegyelmi bírósági tagok megválasztását, melyet az 1902-es ügyrend külön említett. Az ügyrend szabályozta a tisztviselők jogkörét is. Az elnök hatáskörét különösen részletesen leírták a 31. §-ban, egyúttal átvették az 1902-es előírásokat is. A hatáskörben első helyre került a kamara képviselete magánszemélyekkel és hatóságokkal szemben. Elnökölt a közgyűléseken és a kamarai üléseken, a határozatokat kihirdette, gondoskodott a határozatok végrehajtásáról. Az elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesítette. A titkár hatásköre a korábbi szabályozásnak felelt meg. Mindkét ügyrend a pénztárnok és a számvizsgáló bizottság hatáskörét lényegében azonosan szabályozta a gazdasági ügyintézés és ellenőrzés területén. A kamarai szervek hatásköre az iratanyag tárgykörét is megvilágítja, hogy milyen jellegű forrásanyag áll rendelkezésre. A közjegyzői kamara a felszabadulás után is működött. A 4090/1949. Korm. sz. rendelet szüntette meg a kamarákat. A Debreceni Közjegyzői Kamara 1950-ig tevékenykedett, mert a közjegyzők állami szolgálatba való átvétele eddig elhúzódott, s a rendelet értelmében eddig hivatalban maradt a kamara tagsága. A kamarai szervezet után szólnunk kell a kamarai ügyvitelről, ügykezelésről is. A korai időszakból nem maradtak meg az ügyrendi szabályzatok. A legrégibb iratok irattári rendszere azonban rekonstruálható. 1880—1902 között az irattári kútfők az alábbiak voltak: I. Közgyűlés, költségvetés, ügyforgalmi kimutatás II. Közjegyzők iratai III. Közjegyzőhelyettesek iratai IV. Panaszok, fegyelmi ügyek V. Vegyes ügyek. E korszak iratai nagyon hiányosan maradtak meg, a kútfők anyaga egyik évből sem teljes, sőt igen töredékes. Kútfőkön belül az iratok tételszámok alapján rendezettek. Az 1902-es ügyrend az ügykezelés terén elrendelte, hogy a beadványokról iktató és mutatókönyvet kell vezetni. Minden beadványt végzéssel kell ellátni és irattározni kell. Az ügyiratokat könnyen kezelhető nyalábokba, kemény kötésű táblák közé kell rakni és a következő irattári jelekkel kell ellátni, s azok alapján csoportosítani. I. Belügyek II. Közjegyzők, jelöltek, helyettesek és közjegyzői kamarák III. Fegyelmi ügyek. Az iratokból megállapítható, hogy az I. kútfőben tételszámok szerint külön kezelték a közgyűlések, a pénztár, a pályázatok, az irodavizsgálatok, a miniszteri leiratok iratait. A II. és III. kútfőt személyek szerinti bontásban tagolták a tételszámokkal. 593