Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Kállay István: Hitbizományok iratai az Országos Levéltárban / 537–545. o.
Thurzó Jánosra hagyta: ,Mivel azonban Thurzó János magtalan, hagyom és akarom, hogy halála esetére a nevezett javak azonnal és tényleg háromoljanak Thurzó Bernátra és az ő testvérének Thurzó Kristófnak gyermekeire, de oly módon, hogy aki közülük a legidősebb lesz, a javakat az kormányozza és birtokolja, a többiekkel pedig a jövedelemre és hasznokra nézve egyezkedni tartozik.'' 13 Thurzó Elek országbíró rendelkezése a későbbi időben is fennállott, 1558-ban Thurzó János Szepes és Bajmóc várát Szaniszlóra hagyta, az 1542-ben megállapított öröklési rend megismétlésével. 14 Ezen az egy, magánintézkedéssel történt alapításon kívül ismerünk néhány királyi adománylevelet, amelyek arra utalnak, hogy a majorátus fogalma már ekkor sem volt ismeretlen hazánkban. Ilyen pl. Rudolf 1595. augusztus 24-i inscriptiója Árva váráról Thurzó Györgynek; 1600-ból Trencsén és Surány várának donatiója Illésházy Istvánnak, majd 1606-ból Árva várának donatiója Thurzó Györgynek. 1626-ban gróf Eszterházy Miklós - tekintet nélkül a majorátusra vagy minoratusra - két adományt kapott: Richnót-Bicsét és Fraknót Kismartont. A majorátusra való utalás annál figyelemreméltóbb, mivel az első adományos az ősiségi vagyonrend értelmében is szabadon oszthatta el az adományt fiai között, hiszen ez szerzeményi vagyonnak számított. 15 Az irodalom elsőként a gróf Pálffy Pál nádor által 1650-ben alapított hitbizományt említi. 16 Az 1687-es törvény utáni első hitbizomány alapítás herceg Esterházy Pál nádor nevéhez fűződik. Ez az első abból a szempontból is, hogy gróf Eszterházy Miklós az 1626-ban kapott Fraknót és Kismartont hitbizománnyá alapította, ennek az alapításnak azonban sem az irodalomban, sem a királyi könyvekben nem találtuk nyomát. 17 Esterházy Pál a fenti két birtokon kívül Lándzsért és Lakompakot is a hitbizományhoz csatolta. Hogy az ősi javakkal szabadon rendelkezhessen, három nagykorú fia beleegyezését is megnyerte, így jött létre a magyar történelem legnagyobb hitbizománya. Rövidebb életű hitbizományt alapított 1711-ben - időrendben a másodikat 18 — gróf Szirmay István udvari tanácsos és országbíró. Ennek iratai azonban nem kerültek az Országos Levéltárba. 1720-ban adományozta III. Károly gróf Erdődy Györgynek majorátusés hitbizományként a galgóci várat. 19 A szerzeményi jelleg nagy jelentőségét mutatja a gróf Nádasdy Ferenc által alapított két hitbizomány. 20 Az 1723. évi törvény előttről való a Trautson János Lipót gróf-féle Sárospatak-regéci alapítás. 21 Az 1723:50. te. lehetővé tette a hitbizományok szerződés útján való alapítását. Az első ilyen az 1725-ben gróf Forgách Pál által létesített gimesi hitbizomány. 22 Ősi jellegű vagyonból létesített hitbizományt 1740-ben Kollonich Zsigmond bíboros, bécsi érsek. 23 Tartalmilag a legtökéletesebb alapítólevél 1746-ból, gróf Batthyány Lajostól származik. 24 Az első köznemesi hitbizományt 1765-ben tolnai Festetics Kristóf alapította 25 Keszthelyen elsőszülött fia Pál és fiúleszármazói részére. Maga az uralkodó is alapíthatott hitbizományt, mint pl. Mária Terézia 1766-ban és 1780-ban a magyaróvári, bellyei és a ráckevei uradalomból lánya, Mária Krisztina főhercegnő részére. 26 Ezt követően nagyobb számban jöttek létre hitbizományok. Néhány említésre méltó ezek közül: gróf Széchenyi Ferenc 1814., gróf Almásy 1821., őrgróf Pallavicini 1835., gróf Andrássy 1867., gróf Dessewffy 1867., gróf Zichy 1872., herceg Odescalchi 1874., 539 *
