Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Kállay István: Hitbizományok iratai az Országos Levéltárban / 537–545. o.

A hitbizományokról magyar törvény 1687-ben (9. te.) intézkedett először, amely a főnemesek részére lehetővé tette az alapítást. Ennek lényeges kelléke lett a fejedelmi engedély, amelyet a várományos is megszerezhetett.

8 Fejedelmi engedély hiányában a hitbizományi a családülés kezelte.

9 Az 1723:50. te. az alapítási jogot a köznemesekre is kiterjesztette, kimondván, hogy alapítás végett a királyhoz fordulhatnak. A hitbizomány lényegét érintő különlegesen szabályozott örökösödési rendet a fenntebbvázolt európai fejlődés hatására először

10 a német származású és Magyarországon még rövid ideje élő bethlenfalvi Thurzó családban találjuk. A család magyar ága a XVI. század elejéig vezeti vissza őseit, nemzedékrendje a következő:

10 János+1508. okt. 10 körmöci kamarás — (testvére Teofil) Beck Magda i 1 János 1 Szaniszló György 1 ,1 Elek János 1 1 Magdolna Kata 1 Margit boroszlói olmüci pp. körmöci ország- szepesi Popst Perényí Péter püspök +1540. kamaragr. bíró fó'isCyriac + 1535.febr.2 +1520. ápr. 17. +1520. +1543. pán Fugger aug.11. márc .19. jan. 25. Raymund Függ er Anna Zathmári Anna ormosdi Székely Magda 1 sebet 1 Anna 1 Erz sebet Báth ari András Pernstein Jaroszláv országbíró sonnegi Angnad Ádám neuburgi Salmis Gyula i Bernát i i Miklós Veronika 1 Kristóf graffenecki gr warthauseni horgaui +1551. dec. 4. Schaad János Rehlinger Magdaléna Neydeck Katalin i Kristóf i Szaniszló 1 Elek II. ! Anna Magdaléna szepesi fó'isp. szepesi főisp. Wletzi Kristóf Gerai Erasmus +1586. júl. 6. Kamarai praefectus Khevenhüller devecseri +1594. márc. 5. György Choror iKatal in Zrínyi Borbála A hitbizomány alapítás szempontjából érintett Thurzó Elek 1523—1527. július 20. között tárnokmester és kincstárnok, 1527. november 10. - 1543. január 25. között országbíró.

11 1527-ben, a fehérvári koronázáskor kapta Ferdinándtól — Zápolya hűtlenné nyilvánítása után — Szepest, Bajmócot, illetve vagyona nagyobb részét. 1539-ben lemondási nyilatkozatot (erre különben nem is volt szüksége, hiszen nem ősi birtokról volt szó) szerzett Esztergomban a király előtt unokaöccseitől, majd a következő évben szabad rendelkezési jogot.

12 E joggal élve 1542-ben Bajmóc és Szepes várát testvérére 538