Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dóka Klára: Az Országos Öntözésügyi Hivatal szervezete és iratainak forrásértéke / 525–532. o.
miniszter volt Gömbös első kormányában. 16 Jó kapcsolatokkal rendelkezett a közép- és nagybirtokosoknál, ezért esett rá Gömbös választása, bár politikai nézeteik különbözőek voltak. 1935-ben az ellentét annyira kiéleződött, hogy Kállay lemondott a miniszteri címről, és Darányi Kálmán vette át hivatalát. 17 1937-ben, Gömbös halála után Kállayt politikai meggondolásból nevezték ki az öntözésügyi Hivatal élére. 1942 áprilisáig, miniszterelnöki kinevezéséig megtartotta hivatalát. A műszaki ügyek intézésébe nem folyt bele, a tényleges irányítás az elnökhelyettes, Lampl Hugó miniszteri tanácsos kezében volt. Lampl 1883-ban született, 1907-ben került a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába: a Kvassay zsilip építésénél, majd a csepeli kikötőnél dolgozott beosztott mérnökként. Lampl Hugóval együtt Freytag Ferenc, Paunz Rezső műszaki tanácsos, Filep Lajos, Németh Endre, Riszdorfer József főmérnök, Vázsonyi Ádám, Benedek Pál mérnök került át a Földművelésügyi Minisztérium állományából az újonnan szervezett Hivatalba. 18 1942. május 1-től a távozó Kállay helyett Lampl Hugót ideiglenesen elnökké nevezték ki, majd 1943. január 23-tól véglegesítették. 19 Az öntözésügyi Hivatal megszervezésében politikai és gazdasági tényezők egyaránt szerepet játszottak. A kormányzat segítséget adott a birtokosoknak — elsősorban a középbirtokosoknak —gazdaságuk korszerűsítéséhez, de politikai téren várta tőlük a támogatást. Az állami építkezés munkalehetőséget adott a tiszamenti mezőgazdasági munkásoknak, kubikusoknak is. A Hivatal létrehozása gazdasági szempontból is nagy jelentőségű volt. Központi irányítással nyílt lehetőség arra, hogy az ország legszárazabb területein, állami segítséggel az öntözést megszervezzék, túllépve a korábbi rétöntözéseken, és a bolgárkertek módszerein. Az Alföld öntözéséhez nagyobb befektetést igénylő létesítményekre, öntözőcsatornákra, szivattyútelepekre volt szükség. Az adott technikai feltételek mellett azonban gazdaságosnak ígérkezett a ráfordítás, mert az öntözővizet — a jelenleg is legkorszerűbb módon, permetező öntözéssel tudták hasznosítani. Az Öntözésügyi Hivatal 1937—1941 között öt osztályból és számvevőségből állt. Az elnöki osztály a hivatal személyi és dologi ügyeivel, kölcsönökkel, jogi és pénzügyi kihatású problémákkal foglalkozott. Vezetője Dr. Horváth Dénes, kincstári jogügyi igazgató volt, személyzetéhez 3 irodai alkalmazott tartozott. Az elnöki osztály irányította a segédhivatal működését, ahol Moldán Béla segédhivatal vezetőn kívül 6 gépíró és 2 irodai alkalmazott tevékenykedett. A tervezési osztály folyócsatornázási munkákkal, duzzasztók, hajózsilipek, vízkivételi művek általános, részletes terveinek készítésével és költségvetési ügyekkel foglalkozott. Vezetője Freytag Ferenc műszaki tanácsos, helyettese Riszdorfer József főmérnök volt, személyzete pedig Benedek Pál beosztott mérnökből, 6 napidíjasból és 3 rajzolóból állt. Az építési osztály a létesítményekkel kapcsolatos műszaki és gazdasági teendőket látta el, szerződéskötéssel, leszámolással, felülvizsgálati ügyekkel foglalkozott. Vezetője Paunz Rezső műszaki tanácsos, helyettese Serf Egyed mérnök volt, a személyzetet Vázsonyi Ádám mérnök, 3 napidíjas és 2 irodai alkalmazott egészítette ki. A vízhasznosítási osztály összetett munkát végzett, öntözőgazdasági ügyekkel, kísérletekkel, szervezési és propaganda feladatokkal foglalkozott, ezen kívül az öntözőcsatornák tervezése, a terveket megelőző felvételek készítése tartozott feladatai közé. 527