Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dancs Istvánné: A koalíciós időszak közoktatási rendszeréről, 1945–1948 / 513–524. o.

Az iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye. A 6.650/1945. ME. sz. rendelet végrehajtásáról, ill. az általános iskola kifejlesztéséről a továbbiakban a 37.000/1945. VKM sz. (1945. augusztus 16.), 70.000/1946. VKM (1946. júl. 1.), és a 90.000/1947. VKM sz. (1947. július 12.) és a 92.000/1948. sz. rendeletek intézkedtek. A 70.000/1946. VKM számú rendelet mellékletének 6. pontja alapján nyíltak meg az általános iskolai fiókiskolák. Ezeket lényegükben olyan népiskolákban szervezték meg, amelyekben terjes érvényű általános iskolára való áttérésnek a személyi és tárgyi feltételei még nem voltak biztosíthatók. Polgári iskolák A 6650/1945. ME. sz. rendelet értelmében a polgári iskola I—IV. osztálya helyébe az általános iskola lépett. A fokozatosan leépülő polgári iskolának az 1947—48-as iskolai évben már csak az utolsó osztályai működtek. A polgári iskola tantervét a 37.000/1945. VKM sz. rendelet írta elő. Középfokú oktatás Általános gimnáziumok A 6650/1945. ME. számú rendelet alapján a gimnázium I—IV. osztályai helyett szintén általános iskolát kellett szervezni. Az 1948/49. iskolai évtől kezdve a gimnáziumoknak csak a négy felső osztálya működött, tantervét a 37.000/1945. VKM sz. rendelet írta elő. Líceumok és tanítóképzők A líceumok a tanítóképző intézetekkel közös szervezetben működtek, gyakorlati és pedagógiai irányú műveltséget nyújtottak. A fiútanulók gazdasági, a leánytanulók háztartási ismereteket is tanultak. A

III. osztály elvégzése után a tanuló a líceum IV. osztályába léphetett, ahol líceumi érettségi bizonyítványt kapott vagy pedig a tanítóképző intézet IV—V. osztályában folytatta tanulmányait, ahol népiskolai tanítói oklevelet nyert. Tanrendjét szintén a 37.000/1945. VKM sz. rendelet szabályozta. A tanítóképzés a felszabadulás után is az 1868. XXXVIII te. alapján folytatódik. Ez az iskolatípus is zsákutcás iskola volt. A tanítóképző intézetből ugyanis csak a polgári iskolai tanárképző felé vezetett út, onnan pedig a tanítóképző intézeti tanárképzés felé, de tanítói oklevéllel egyetemre menni nem lehetett, s a tanítóképzőből sem lehetett a gimnáziumba átlépni. A tanítóképzők 1923-től kezdve váltak öt évfolyamosakká. Az 1938. évi XIII. te. szerint a tanítóképzés fokozatos megszüntetését és négy évfolyamos líceumokká (gyakorlati középiskolákká) való átszervezését rendelte el. Az 1938. évi XIV. te. elrendelte a kétéves tanítóképző akadémia létesítését s azt szervesen Összekapcsolta a négy éves líceummal, s ezzel a tanítóképzés idejét összesen 6 évben állapította meg. A tanítóképzésnek ez a rendje azonban nem lépett életbe, mert a VKM 1941-ben 519