Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium, 1945–1946 / 501–511. o.

3. Az építkezésekkel kapcsolatos hitelpolitika továbbra is az Újjáépítési Minisztérium hatásköre maradjon. 4. Az Újjáépítési Minisztérium hatáskörében maradjon a munkaerőgazdálkodás és a közmunkaügy. Antall József február 11-én Nagy Ferenc miniszterelnököt is kéri, hogy a pártközi értekezleten a javaslatokat ismertesse, s ezzel minisztertanácsi elfogadását biztosítsa. A javaslatokat a Gazdasági Főtanács is támogatta, s újból felkérte az Újjáépítési Minisztériumot, hogy a „hatásköri rendelettervezetet az egyes tárcákkal folytatott tárgyalások eredményeként sürgősen ismételten terjessze elő."

26 Hogy az Újjáépítési Minisztérium eddigi tevékenysége, átszervezése körüli bonyodalmak politikai vonatkozásai világosak legyenek, feltétlenül meg kell említenünk, hogy február 16-án az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, az Újjáépítési Minisztérium, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége, a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete munkáspárti tagjai beadvánnyal fordultak Rákosi Mátyáshoz, melyben kérik, hogy a felállítandó Építésügyi Minisztérium szervezetét az Országos Építésügyi Kormánybiztosság és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megfelelő tisztviselőiből alakítsák ki, demokratikus kívülálló szakértők bevonásával, az Újjáépítési Minisztérium jelenlegi gárdájából pedig csak a demokratikus gondolkodásúakat vegyék át, a többit a folyamatban levő állami leépítések során bocsássák el.

27 (A Másolat Vas Zoltán által elküldve Gerőnek 1946. február 25-én.) Időközben nyilván szóba került az átszervezésekkel kapcsolatban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának Országos Közmunkák Tanácsává való kiterjesztése is, mert az említett munkáspártok ez ellen is tiltakozásukat jelentik be. Az FKT reakciós tisztviselőgárdájának hatalmát inkább szűkíteni látják tanácsosnak, s kibővítését csak abban az esetben helyeslik, ha az egy munkáspárti irányítás alá kerülő Építésügyi Minisztériummal működhet együtt. Az ügy politikai hátterének ismeretében könnyen érthető, hogy az Újjáépítési Minisztérium újból benyújtott tervezete miért javasolja az építésügy igazgatásának területén két főhatóság létesítését: az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium megalakítását és az FKT hatáskörének kiterjesztésével Országos Városrendezési és Építésügyi Tanács létrehozását.

28 Érthető az is, hogy a GF nem fogadja el a javaslatot, ismét újabb javaslatot kér, egyúttal kéri, hogy a koordináló hatáskör megszűntével az Újjáépítési Minisztérium ilyen jellegű tevékenységgel foglalkozó részlegeinek iratanyagát és személyzetét a Gazdasági Főtanácshoz helyezzék át. Az ezzel kapcsolatban felmerülő leépítéseket a GF kívánja végrehajtani. Az Újjáépítési Minisztérium újabb javaslatát tartalmazó aktán a következő feljegyzés olvasható: ,A Fővárosi Közmunkák Tanácsának megtartása, sőt országos szervvé való kiépítése mellett semmilyen indok nem hozható fel. így nyilvánvalónak látszik, hogy a terv mögött csak személyi jellegű kérdések húzódnak meg. Ezért az egyetlen észszerű megoldás az Építésügyi Minisztérium megtartása és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az Országos Építésügyi Kormány biztossággal együtt való megszüntetése."

29 Viták nem csupán az FKT-t érintő javaslattal kapcsolatban adódtak, hanem abból is, hogy az építésrendészetet eddig a BM., az építőipar felügyeletét az iparügyi miniszter, a kisajátítási ügyeket a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium, a városrendezés 508