Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium, 1945–1946 / 501–511. o.

Boreczky Beatrix AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI MINISZTÉRIUM 1945-1946 A felszabadulás után a súlyos károkat szenvedett ország, a szinte teljesen rommá vált főváros újjáépítése volt az első és legfontosabb teendő. Természetes, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a kormányban résztvevő pártok programjának legfőbb részét az újjáépítés megszervezése alkotta. Budapest ostrom utáni állapota megkövetelte, hogy a helyreállítási munkák minél előbb megkezdődhessenek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, élén Fischer József elnökkel hozzá is fogott a munkálatok megindításához (1945. január 28-án). 1945. február 16-án a Nemzeti Bizottság Ötös Intézőbizottsága a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökét megbízta az újjáépítési munkák közvetlen irányításával, kormánybiztosi jogkörrel ruházta fel, és 1945. március 8-án Budapestre vonatkozó hatáskörét az egész ország területére kiterjesztette: országos újjáépítési kormánybiztossá nevezte ki.

1 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány iparügyi miniszterének is első teendői közé tartozott az üzemek, gyárak, vállalatok helyzetének, háborúban elszenvedett károsodásának, tisztviselői és munkáslétszámának felmérése, összeírása, a munkaerőhelyzet feltárása.

2 Az 1945. február 25-én kelt 50.100/1945. Ip. M. sz. rendeletben létrehozott üzemi bizottságokat felhatalmazta, hogy a minél gazdaságosabb termelés érdekében figyelemmel kísérjék a munkaerőpiac alakulását.

3 A munkaerőgazdálkodás szorosan összefüggött az újjáépítéssel. A mezőgazdaság területén is elrendelték a kötelező munkaszolgálatot.

4 Nyilvánvaló volt, hogy az élet megindítása, az újjáépítés feladatainak megoldása egymással összefüggő problémák láncolatát jelenti, kezdve a romeltakarítástól, az anyagi értelemben vett újjáépítéstől, a termelés megindításához szükséges ipari rekonstrukción keresztül a munkaerőnek a legfontosabb feladatok megoldására való csoportosításig. Szükségesnek látszott mindezeket a feladatokat egy kézben összefogni. Volt ugyan egy szerv, az Országos Gazdasági Tanács, mely elvileg ennek a feladatnak megoldására kínálkozott volna, de működése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A probléma azonban égető volt. Az ország legnagyobb pártjai felszabadulás utáni programjuk meghatározásakor első helyen foglalkoztak az újjáépítés megszervezésének kérdésével. Az MKP KV 1945. április 10-én a következő öt pontban foglalta össze elgondolásait. v 1. A közlekedéssel összefüggő kérdéseket a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium hatáskörében kell összefoglalni, s ide tartoznának a szénbányák, a kőolajipar. 2. Az építőipar megindítását az újjáépítési kormánybiztos feladatává kell tenni. 3. Külön kormánybiztos kinevezése szükséges a mezőgazdasági gépipar fellendítéséhez. 501