Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Bernáth Zoltán–Pecze Ferenc: A történeti grafológia határai / 493–499. o.

vezően értékelt szakértői véleményét hallgatta meg és azokat elfogadta. De nemrégiben a történész azt is kimondta, hogy ,fia az egyéb adatok, dokumentumok másról vallanak, akkor (a grafológus) megállapításait figyelmen kívül kell hagyni". Benda Kálmán és Szilágyi Ferenc szerint a pszichografológia, illetőleg újabb néven a történeti grafológia máris jelentős eredményeket ért el. Meggyőződéssel vallják, hogy jövőbeni felhasználásá­hoz a tudomány komoly reményeket fűzhet. Ha a grafológia eszközeinek alkalmazása történeti síkon széles körű érdeklődést vált ki, akkor élő személyek kézírásai vonatkozásában még feltűnőbb hatást kelt. A mai ügyekben való hasznosításhoz a múlt esetei természetesen fontos tapasztalatokat ígér­nek. Hitelt érdemlő forrásokban olvashatjuk, hogy a tudományosan megalapozott kéz­íráselemzés több élethivatás területén értékes tanácsokat adhat. Ezeket bizonyos körben az orvos, a bíró és az üzemi pszichológus egyaránt igénybe veheti. Utóbbi a grafológiai szakvéleményre például a munkaviszony létesítésénél és a munkafeltételek meghatározá­sánál támaszkodhat. Elengedhetetlen viszont, hogy az eljárást a szakszerűségi és etikai biz­tosítékok körülbástyázzák. A történeti grafológia ezideig nem mutatott fel biztos fogódzókat. A három és fél év­ezred előtt lejátszódott szantorini kitörést a geológia 10—24 hónapos időzítéssel mérte be, mert egyelőre „pontosabban még nem sikerült". Ehhez fogható „műszerei" a törté­neti grafológiának jelenleg sajnos nincsenek. Mégis a kézírásazonosítást és az életkor, eset­leg a nem meghatározását stb. segítheti. Máskor felhasználása inkább a kísérletezések kü­lönféle szintű ígéreteinek körébe tartozik. Pusztán a kézírás betűalakjaiból, azok kombi­nációjából múltbeli személyek tényleges tetteinek, illetőleg magatartásának megfejtése a mostani lehetőségek határain kívül esik. Nyírő Gyula orvosprofesszor azt tanította, hogy a társadalmi hatások mindenki maga­tartását befolyásolják és az értelem, a vérmérséklet, a jellem s az egész személyiség tartal­mi meg külsőségi jegyekben visszatükröződik. Szerinte „minden ember írása más és más, mert az egyének lelki különbözősége az írásban is kifejezésre jut. E nagyon érdekes és mind lélektani, mind psychopathologiai szempontból a további kutatásnak sok teret nyújtó kérdéssel egy külön tudományág, a graphologia foglalkozik". (Psychiatria. Bp., 1961. 43, 146. 1.) Felfogását tanítványai a könyv korszerűsített és rövidített újabb kiadá­saiban változatlanul fenntartják (lásd Fornádi Ferenc gondozásában megjelent Psychiatria. Bp., 1971. 97. 1.) Ismeretes, hogy Nyírő a költői tárgyválasztás és szemlélet alapján Ady több arcát (Délvidéki Szemle 1943. 11. sz.) tanulmányozta, míg kézírásának elemzésén mások fáradoztak. Megtörténik, hogy állami vállalatok és más szervek munkaviszony létesítéséhez kéz­íráselemzést végeztetnek. A többi között „vasipari szövetkezet például 30 jellemképet kért", mert építési előadót akart alkalmazni. A megkeresett grafológus (Cs. Cs.) hatósági engedéllyel működik, a véleményadás pedig részletezésében és mélységében differenciált. A dolgozó ember létfeltételeit és jövőjét a munkaviszony keletkezésében befolyásoló kéz­írásvizsgáíat azonban nagy horderejű kérdés. Jóval fontosabb mint a történeti téren, s közel azonos súlyú az orvosi diagnosztikában való felhasználással. Ezért itt nem elegendő a már említett jogi garanciák kiépítése a visszaélések és dilettáns beavatkozások ellen. Szükséges emellett meghatározni, hogy az érdekelt személy milyen egyenértékű lehetőség­494

Next

/
Oldalképek
Tartalom