Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere. Heraldikai és történelmi monográfia. Bratislava, 1976. / 431–433. o.

Az 1543—1681 közötti időszak Zseliz történetében nemcsak az egyre erősödő török elnyomást, adózást jelentette, hanem a parasztság önvédelmi szervének, a parasztvármegyének kialakulását, (sőt Zseliz a parasztvármegye székhelye volt) és 168l-re faluvá sülylyedését. (Több mint 270 éves mezővárosi cím után) Áttekinti a szerző a török utáni időszak főbb eseményeit is: Zseliz részvételét a Rákóczi szabadságharcban, ismételt törekvéseit (XVIII., XIX. század) a városi állapot visszaszerzésére, az 1848-as jobbágyfelszabadítás alakulását, századunk 20-as, 30-as éveiben a mezőgazdasági munkásság mozgalmait. 1923. január 1-én Zseliz járási székhely lesz 1938. november 2-ig, a bécsi döntésig. 1960. július 23-án várossá nyilvánítják. Igen jelentős a város történelmi szimbólumainak alakulását bemutató fejezet, melynek végkövetkeztetése, hogy az előforduló szimbólumokat — éppen nagy előfordulási számuk miatt — egy új városcímer bevezetése alkalmával el kell vetni. Címerelemzései során jut el a szerző igen izgalmas felismeréshez; a parasztvármegyék létrejöttét, tevékenységét a heraldika segítségével dokumentálja. Megállapításait térképpel is bizonyítja. (Bars vármegye területén működött parasztvármegyék heraldikai emlékeiföldrajzi és történelmi vázlat. 185. 1.) A szimbólumok előfordulásából (ekevas, csoroszlya, kalász, kéve, rózsa vagy csillag) a parasztvármegye szervezeti rendszerére is következtethetünk — állapítja meg Püspöki Nagy Péter kutatásai alapján. Az új zselizi városcímer: tt

A hasított pajzs heraldikai főbb oldalán arany mezőben három felfelé meredő vörös tüske, a bal kék mezőben háromágú aranykoronából kinövő arany kardot markoló arany griff, előtte alul három arany virággal." Beszélő címer. A három vörös tüske mint beszélő jel a város nevére és forradalmi hagyományaira, az arany mező Zseliz középkori fejlődésére, jelenkori fellendülésére mutat. A bal mezőben történelmi szimbólumot, a zselizi uradalom címerét és a parasztvármegye emlékét találjuk. Érvényesül a találékony kifejezésmód, a jellegzetes alakítás és a megkülönböztethetőség elve. „ ... a történelmi szimbólumnak a város beszélő címerével való egyesítése... heraldikai és esztétikai előnyökkel jár." Az új címer színei: a piros, az arany és a kék még inkább elmélyítik a szimbólumok összhangját és dicsérik a címeralkotó Püspöki Nagy Péter munkáját. A kötet második része a gazdag jegyzetanyagot, (54 oldal!) a felhasznált források, rövidítések, képek, ábrák jegyzékét, a város történetének további kutatásához felhasználható források felsorolását tartalmazza. Leblancné Kelemen Mária 433