Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A levéltári anyag gázzal történő fertőtlenítésének vizsgálata / 41–53. o.

LEVÉLTÁRI TECHNIKA Seholz Tamás: A LEVÉLTÁRI ANYAG GÁZZAL TÖRTÉNŐ FERTŐTLENÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA A levéltári anyag fertőtlenítésének kérdése már évek óta nagyjelentőségű feladata az Országos Levéltár anyag­védelmi osztályának. Mivel a levéltári anyag teljes egészében fertőzöttnek tekinthető, olyan nagy kapacitású eljárás kidolgozásán munkálkodunk, mely belátható időn belül - 5-7 év alatt - képes a teljes levéltári anyag fertőtleníté­sére. Az alkalmazni kívánt etilénoxid-széndioxid gázkeverék tulajdonságaival kapcsolatban már eddig is több, a nem­zetközi irodalomban nem ismert vizsgálatot végeztünk, az ELTE TTK Fizikai- Kémiai- és Radiológiai tanszék munka­társaivá]. (Irodalom: Nagytömegű iratanyag etilénoxidgázzal történő fertőtlenítésének gondjai az Országos Levél­tárban - Levéltári Szemle 1973. 2. sz. 243-251. old.; Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban - Levéltári Szemle 1975. 2-3. sz.) Jelen közleményben az etilénoxid-széndioxid gázkeverék behatoló­képességét vizsgáltuk levéltári anyag különböző minőségű papírjaiba, valamint a gázkeverék eltávozását. Feladat: a) Annak megállapítása, hogy rmlyen mértékben és milyen sebességgel hatol be az etilénoxid-gáz a kazánban fennálló üzemi körülmények között a tömören elhelyezett papírba. (Üzemi körülmények:20 Hgmm nyo­máson indul és 4,2 atm végnyomáson fejeződik be a gáz beadagolása, s ezen a nyomáson megy végbe a fer­tőtlenítés.) b) Annak megállapítása, hogy milyen sebességgel távozik szellőztetéskor a fertőtlenített anyagból az etilén­oxid-gáz 4,2 atm nyomásról 20 Hgmm nyomásra leszivatva, majd 1 atm nyomású levegővel szellőztetve. c) Annak megállapítása, hogy marad-e vissza a papíron szorbeált etilénoxid a szellőztetés után, s ha igen milyen mennyiségben. Annak a szellőztetési, illetve pihentetési időnek a meghatározása, ami után etilén­oxid már nem távozik el a papírból. a) A fertőtlenítő gázelegy iratanyagba történő behatolásának jellegét és sebességét meghatározó tényezők A fertőtlenítendő iratok üzemi körülmények között egymásra helyezett papírlapok kötegeiből állnak. Már maga a papír bonyolult felépítésű adszorbensnek tekinthető, amelynek a szorpciós tulajdonságai nagymértékben függenek a papír összetételétől, előállítási módjától és a papír korától. Az egyes papírlapoknál sokkai bonyolultabb rendszerrel állunk szemben, amikor papírkötegeket vizsgálunk. Ilyen esetben a gáz megkötését nemcsak a papír mint adszorbens határozza meg, hanem szerepe van a papírlapok közötti résekben lezajló diffúziónak, a folyamat kezdeti szakaszában a gáz áramlásának is. Ugyanis kezdetben a papírköteg belsejében jóval kisebb a gáz nyomása mint a papírkötegen kívül. A papír, illetve papírkötegek esetében a gázmolekulák behatolnak annak belsejébe és ezért az adszorpció mellett abszorpcióval is kell számolni, ezért helye­sebb ha a vizsgált esetben szorpciós folyamatokról beszélünk. A vizsgált esetben etilénoxid-C0 2 gázelegyből történik a szorpció, azért a papír felülete, illetve belseje gazda­gabb a kevésbé illékony komponensben, az etilénoxidban, amelynek forráspontja +10,73 C° szemben a C0 2-vel ami ezen a hőmérsékleten gáz halmazállapotú. Ugyanakkor a papír felülettel közvetlenül érintkező gáztér viszont kevesebb etilénoxidot tartalmaz mint a papírkötegtől távolabb eső gáztér. Az így létrejött koncentráció különbség diffúzió útján egyenlítődik ki a papírköteg környezete és a gáztér távolabbi részei között. A sok tényező közül az adszorpció természetének vonatkozásaiban is bonyolult esettel állunk szemben a pa­pír-etilénoxid rendszer vizsgálatakor, ugyanis itt nemcsak egyszerű fizikai adszorpcióról van szó, hanem több kémiai reakcióval is feltétlen számolni kell. Az etilénoxid már a papír nedvességtartalmának hatására kémiai átalakulást szenved, hidrolizál. Az etilénoxid legjelentősebb kémiai átalakulása azonban a fertőtlenítési folyamat során megy végbe. A fertőtlenítés során lezajlott kémiai átalakulás még nem teljesen tisztázott, a legvalószínűbb az, hogy az eti­lénoxid a mikroorganizmusok proteinjének karboxil-csoportja egy részét észterezi. Ha a fertőtlenítés során bekö­vetkező kémiai változás nem is teljesen tisztázott, az minden esetben megállapítható, hogy az etilénoxid a mikroor­ganizmusokkal való kölcsönhatás során mélyreható, irreverzibilis változást szenved. A vizsgált rendszer hasonlít a heterogén katalitikus reakcióhoz, amikor is a komponensek, a mikroorganizmus, helyesebben annak protein része 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom