Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Seereiner Imre: Úriszéki bíráskodás a Károlyiak salánki uradalmában a XVIII. század végén / 399–416. o.

adni, viszont a reá háruló (tehát a föld, stb. után járó) terheket köteles az urasággal és a vármegyével szemben is viselni. Fia továbbra is házzal bíró zsellér marad, ha azonban Jana János önszántából a fiának a földet átadja, akkor ő minősül házzal bíró zsellérnek és fia lesz köteles a közterheket viselni. (54) 1797-ben e tárgykörben is több ügy fordul elő. Röski János kérelme pl. arra vonatkozik, hogy közte és szomszédja (Kosa János) között a kaszálót egyenlő arányban osszák fel, mivel az újonnan vásárolt telkéhez tartozó kaszáló egy részét Kosa János használja. Az úriszék arra való hivatkozással utasítja el a keresetet, hogy Kosa úrbéri kötelezettségének csak így tud eleget tenni. Röski János viszont elég kaszálóval rendelkezik. (55) Gyakorinak mondható ügy a következő: Babnicz János megvette Káposzta János házát. Kérte az úriszéktől a házhoz tartozó, apertinentiákat, vagy az irtás megengedését. A salánki tiszttartó a helyszínen a felek és a bírák meghallgatása után a telekhez csatolta az irtásföldeket és kaszálót. (56) 1798-ban jegyezték fel a következő esetet: Kátai István salánki prédikátor Gerse Miklós salánki bíró javaslata alapján 10 Ft-ért egy telket vett Hajdú Jánostól. A bíró javaslatával a panaszost nagyon félrevezette; ezért kéri, hogy az úriszék kötelezze a bírót az összeg megfizetésére. A döntés így szól: ha a panaszos Salánkról elköltözik, Gerse Miklós bíró köteles a földet tőle ugyanazért az öszszegért megvenni, kivéve, ha a föld állaga közben nagyon leromlana. Ez esetben a bíróságnak kell a telket felértékelni. (57) Kész András ügye a vármegye előtt indult, a kérelmet onnan utasították a földesúrhoz. Kész azt kérte, hogy az úriszék helyezze őt vissza korábbi birtokába, melyet tőle Zán Sándor vett el (és később el is adott). Az ügyben végül a járási főszolgabíró járt el. (58) Az uraság megtiltotta a lakosságnak, hogy egymás között földet és telket vásároljanak. Kész András 1810-ben a tilalom ellenére Gál Istvántól 100 forintért egy félig puszta földet megvett. A vételárat az Adminisztrátor lefoglalta, az ügyet pedig az úriszék elé utasította. (59) A földügyek rendezetlensége sok vitára adott alkalmat a jobbágyok között. 1798-ban Létai András salánki lakos kérte vissza a telke után járó földeket, amelyeket jelenleg László György használ. Neki nagyobb szüksége van rá, mivel nagyon kevés a földje és a legelője. Az úriszék utasítja a tiszttartót, tartson vizsgálatot: milyen jogcímen kerültek a vitatott földek jelenlegi birtokosukhoz. Ha a bepanaszolt azokat eltulajdonította, tartozik visszaadni, ha azonban az uraság engedélyével, vagy más címen használja, akkor a jövő úriszék dönt. Addig a földek László György tulajdonában maradhatnak. (60) 409