Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

(87) G. Sz. Grin', Sztarejsaja v sztrane kafedra pocsvovedenija (In:) A. M. Grincsenko (szerk.), i. m. 46-58.1. Gatlih - Komev - Litvinenko, i. m. 121,268.1. (88) Lásd: The World of Learning 1974-1975. London, é. n. 1-2. H. T. Williams (szerk.), L'enseignement agricole au niveau universitaire. Paris, 1965. World List of Universities 1975—1976. Paris, 1975. A különböző kiadványok alapítástörténeti adataiban néha feloldhatatlan eltérések mutatkoznak. (89) Az agrárszakképzésre is utal polgári felfogásban Ernst Klein, Geschichte der deutschen Landwirtschaft im Industriezeitalter. Wiesbaden, 1973. A hajdani porosz Akadémia által az agrárműveltség terjesztésére a theoria cum parxis jegyében tett erőfeszítések marxista elemzését adja H. H. Müller, Akademie und Wirtschaft im 18. Jahrhundert. Berlin, 1975. Lásd még: M. Steinmetz (szerk.), Geschichte der deutschen Universitá'ten und Hochschulen. Institut für Hochschulbildung und ökonomie, Serié Studien zur Hochschulentwicklung, Berlin, 1971. No. 25. Lesenyi Ferenc, Erdészeti szakművelődésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történelmi alapjai. Sopron, 1940. 62.1. G. E. Fussel, Mezőgazdasági oktatás Angliában 1914 előtt. Agrártörténeti Szemle 1974. 3—4. sz. (90) Faculté des sciences agronomiques de l'Etat Gembloux-Belgique. Gembloux, 1973. 69-78. Í.The World of Learning 1974-1975. London, é. n. 1-2. (91) A jelentősebbek közül a zürichi konferencia az orvos és az állatorvos képzés emancipációját hirdette. Ezért érettségit, 3—4 éves oktatást, önálló vagy egyetemen belül saját külön szervezetet követeltek. A tanulmányúton megismerték a zürichi, stuttgarti, drezdai, müncheni rokonintézetek tapasztalatait. A bécsi állatgyógyintézet oktatói állományának számbavétele (6 tanár + 5 tanársegéd) egymagában is mutatta, hogy pesti társa hátrányára kirívó prefenciákat élvezett, amit más összehasonlítások szintén igazolnak. Zlamál Vilmos és Tormay Béla, III. nemzetközi állatorvosi gyülekezet (Zürichben 1867. szeptemberben). Pest, 1868. 24, s köv. 1. A többi ágazatokra ugyancsak olyan következtetést vonnak, hogy a sokoldalúan művelt szakemberek „kiképzéséről gondoskodnunk kell és ez a mi polyglot országunkban, melyben még egy holt nyelvet is meg lehetett honosítani tán könnyen érhető el." Dr. Entz Ferencz és Gyürki Pál, A hazai szőlőszet. Pest, 1968. 166. 1. A francia, belga, cseh, a hohenheimi, hallei, lipcsei, bonni stb. agrároktatási modellek összehasonlításával négyszintű hazai képzést javasoltak. Közülük felsőfokon az egyik a budai műegyetemi vagy a pesti egyetemi szervezetbe épített teljes gazdasági tanfolyam (növénytermesztés, állattenyésztés, üzlettan, gazd. vegytan, erdészet), a másik további felsőfok 3—4 önálló hároméves tanintézet lett volna. Sporzon Pál és Kodolányi Albert, A gazdasági szakképzés. Pest, 1868. 46—52.1. (E forrás belső szövegénél második szerzőként K. Antal név szerepel.) 393