Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

slawischen Erblánder ...") való áthelyezés terve is. Ezzel szemben azonban, amint fentebb jeleztük, a dualizmus mindkét államrészében párhuzamos szakfőiskolák alapításának és működtetésének irányzata jutott túlsúlyra. (98) A bécsi kormányszerveknek a magyaróvári tanintézethez való ragaszkodását az is magyarázza, hogy padjaiban számos osztrák fiatal tanult. De a szűkebb osztrák tartományokból érkezett hallgatókon kívül a cseh-, morvaország, galíciai, szlovéniai, bukovinai és sziléziai társaik is ott voltak. A tanintézetet időnként németországi, oroszországi, lengyelországi, szerbiai, svájci és más ifjak szintén látogatták. Korszakunk küszöbén pl. 1862-63 téli szemeszteren a 170 hallgató közül 98 magyarországi és erdélyi, 39 csehmorva-sziléziai, 20 az ausztriai tartományokból való, 7 pedig horvát-szlavón, németországi, galíciai, romániai stb, volt. Az előbbi sorrendben az 1865—66 téli féléven a 125-ből 47, 45, 23, továbbá 4 oroszországi, hollandiai, bukovinai és más diák iratkozott be. (99) Az intézet tangazdasága földvásárlással és bérlettel a 70-es években 320 kat. hold kiterjedésű lett. Ez a terület a gyakorlati képzést jól szolgálta; a termelési eredményeket a Gazdasági Lapok is közölte. Időszakunk végére (1875) a bevételek az öt évvel korábbihoz képest megkétszereződtek, amivel az akadémia fenntartásához is hozzájárultak. A könyvtár 1859-ben fejleszteni kezdett magyar nyelvű szakpublikációs állománya tovább gyarapodott. (100) A magyaróvári tanintézet az 1869-es államközi átadással birodalmi jellegét elvesztette, de az ebből eredő zavarokat fokozatosan kiheverte. Nemsokára korszakhatárunk végén az 1874—75 tanévtől Gazdasági Akadémia címmel és szervezettel ruházták fel. Az akadémiai rangra emelés önmagában természetesen a gyakorlatban nem jelentett ugrásszerű tudományos-pedagógiai előrelépést. Egyes vélemények (pl. Masch Antal igazgató) szerint, a minisztériumi bürokraták józan belátásának és részben hozzáértésének hiánya miatt, minden a régiben marad (Es bleibt alles beim Altén). Mégis kétségtelen, hogy Sporzon Pál keszthelyi igazgató, Linhart György, Cserháti Sándor, Kosutány, Cselkó és mások odahelyezésével, ül. kinevezésével a tanári kar megerősödött. A haladás útján fontos lépés lett a kísérleti áUomások megszervezése. Ebben a folyamatban, ahogyan Vörös Antal írja, a gazdasági eszköz- és gépkísérleti állomás felállítása 1869-ben határkő volt. Az ugyancsak kísérleti jellegű vegyműhely 1873-tól dolgozott. Hamarosan a hetvenes évek második felében a vetőmagvizsgáló állomást is létrehozzák. A tanintézet nagyhatású mezőgazdasági tudományos iskola bölcsője lesz. (101) Az önálló szervezettel felruházott fenti két agrárintézményen kívül ebben a korszakban viszonylagos különállással a Selmecbányái erdészképzés rendelkezett. Ez a szakterület szervezetileg változatlanul a bányamérnöki oktatással szimbiózisban élt. A helytartótanács 1863-ban az erdészképzésnek a bányászatétól való leválasztását kezdeményezte. Egyúttal más agrárképzési intézetekkel is össze akarták kapcsolni. A Selmecbányái erdészoktatást a tervbevett debreceni „erdészeti és földmíves gazdasági tanintézet", vagy az újjáéledt keszthelyi iskola keretében kívánták helyettesíteni. Később az erdésztanintézet céljaira és 382