Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

Pecze Ferenc: A HAZAI AGRÁRFELSÖOKTATÁS HÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA (II.) (Az 1977. évi 1. számban megjelent cikk folytatása) V. AZ AGRÁRFELSŐOKTATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE (1864-65-1875) 9. A szomszédos országok felsőoktatásának differenciálódása Az előző fejezetek utaltak a hazai és a külföldi agrárfelsőoktatás kezdeti fejlődésének kölcsönhatásaira. A szomszédos országok rokonintézeteinek kiépítésében újabb jelentős fordulatot az osztrák-magyar—horvát kiegyezések hoztak. Ezekkel a közjogi-államközi átalakulásokkal a meglevő agrártanintézetek korszerűsítésére és továbbiak alapítására eiőnyösebb lehetőségek nyíltak. De a szakoktatási szervezet fejlesztésének valamennyi akadályát mégsem küszöbölhették ki. Mindezekből eredő elvi-gazdasági kérdések megoldásának kulcsa a parlamentek legitimáló (költségvetési stb.) alátámasztásával az uralkodó és a kormányok (illetékes tárcák) kezében volt. A sokrétű feladatok teljesítéséből a tudományos-felsőoktatási szervek, az érdekelt szaktestületek és önkormányzatok is részt vállaltakból) Számos megnyilvánulás jelezte, hogy a kiegyezésekkel betetőzött államjogi rendezés a felsőoktatásra a magyar, az osztrák, a horvát, a cseh, a galíciai és a többi területeken egyaránt pezsdítően hatott. Az országos-tartományi parlamentek (Landtag, snem, diéta stb.) egyes csoportosulásai az 1867-es kiegyezéshez hasonló eredmény elérésére törekedtek. Az alsóausztriai Landtag 1868. szeptember 17-i ülése után I.N. Berger liberális képviselő méltatlankodó éllel mondta, hogy „Heute will jede Nation, ja jedes Natiönchen seinen Ausgleich habén - nach dem Ausgleich." A saját államiságért vagy autonómiáért folyó küzdelem a gazdasági élet és a közművelődés önállósítási mozgalmaival fonódott össze. (62) 367