Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Vargyai Gyula: A budapesti osztrák követség jelentései az 1930-as évek magyar politikájáról / 289–304. o.

1935 őszén a követség jelentette; küszöbön áll Sztójay Döme berlini nagyköveti kinevezése. A tábornokot — aki korábban már katonai attaséként dolgozott Berlinben — a budapesti osztrák attasé úgy jellemezte, hogy német barátsága közös Gömbösével. 1936 februárjában a magyar miniszterelnök ismét olyan közlést tett, amelyből már a frazeológia eszközével megfogalmazott gesztus is hiányzott: Németország pillanatnyilag nem folytathat agresszív politikát Ausztria ellen, mert ezt a német szaldó nem viselné el. Az egyre tartózkodóbbá váló magyar nyilatkozatok nem maradtak el Schacht budapesti látogatásakor sem: Kánya igen hűvösen beszélt a látogatásról az osztrák követnek. 1936 októberében — Gömbös halálát követően - az új magyar miniszterelnök viszont bizalmasan informálta az osztrák követet Gőring kijelentéséről: bár az Anschluss nem aktuális, az kizárt, hogy egy állam ötmillió némettel olasz befolyás alatt álljon. Darányi elmondotta még, hogy Gőring ugyanekkor az olasz—német kapcsolatokat jónak tartotta. 1936 végén viszont — a német-magyar kapcsolatok átmeneti hűvösödésekor — a magyar külpolitika frazeológiái némileg ismét tartalmasabbá váltak. Kánya például kifejezte örömét, hogy jó a viszony a Budapesten akkreditált osztrák és német között. 1937 márciusában Kánya beszámolt az osztrák követnek Mussolinivei folytatott beszélgetéséről. Kánya azt mondotta, hogy Mussolini az osztrák függetlenség híve, de nem fog háborút vezetni a Habsburgok restaurációjáért. 1937 nyarán — az osztrák követségnek adott hivatalos információ szerint — Kánya kategorikusan kijelentette a Budapesten tárgyaló német külügyminiszternek, hogy az osztrák függetlenség elvesztése Magyarország számára új helyzetet teremtene és arra kényszerítené, hogy politikáját revideálja. Őszre azonban a magyar külpolitika már ismét a korábbi vonalakon haladt. A bécsi magyar ügyvivő ismertette a magyar külügyminiszter berlini benyomásait: Berlinnek egyáltalán nincsenek agresszív szándékai, legfeljebb bizonyos neheztelés nyilvánul meg Ausztriával szemben a határon épített erődök miatt, s azért, mert Berlin szerint túl jó az osztrák-csehszlovák viszony. 1938. február 9-én a kormányzó is hasonló értelemben nyilatkozott — varsói tartózkodása idején — Ausztria lengyelországi követének: „... mindkét német államnak mindent meg kell tenni azért, hogy békében és barátságban éljenek egymással." Horthy elmondotta még, hogy Hitler kijelentette előtte: ő nem kíván mást, mint egy valóban baráti viszonyt Ausztriával. A budapesti osztrák diplomaták számára az osztrák—német viszonyról véleményt mondó magyar megnyilvánul ónak jelezték a német—magyar kapcsolatok pillanatnyi állását is, annak ellenére, hogy a követség ezt a relációt különös figyelemmel kísérte. A követség már 1933. február 3-án jelentést küldött a náci hatalomátvétel magyar visszhangjáról. Május végén a követ a német—magyar gazdasági közeledésben Ausztria bekerítését látta. Gömbös első berlini látogatását a követség különös érdeklődéssel követte. A magyar külügyminiszterhez forduló osztrák követ olyan információkat kapott, hogy Gömbös útja semmiképpen sem lehet nyugtalanító Ausztria számára, az utazás lényegét 300