Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Simonffy Emil: A balatoni üdülőövezet kialakulásának hatása a környék mezőgazdasági termelési struktúrájára 1. / 259–269. o.

területén fekvő városok, iparvidékek, üdülőkörzetek, és Budapest közelsége) hatnak elsősorban. Ilyen tényezőket azonban Somogy és Veszprém megyék esetében is felsorolhatnánk, a négy megye azonban együttesen elég nagy és változatos területet jelent ahhoz, hogy a Balaton tágabb környékének a fő fejlődési tendenciáit megfigyelhessük. Az egyes statisztikai adatfelvételek eltérő módszerekkel készültek. így pl. az 1895. évi mezőgazdasági felvétel üzemstatisztikai felvétel volt, amely a mezőgazdasági üzemeket vizsgálta és nem vette számításba azokat a földterületeket, amelyek nem tartoztak mezőgazdasági művelés alatt álló területtel rendelkező üzemekhez, az 1935. évi felvétel viszont a földtulajdonviszonyokat vizsgálta, de itt sem vették számba azokat a tulajdonosokat, akik csak „földadó alá nem eső" területtel rendelkeztek. így nemcsak a közigazgatási határok változása, hanem az eltérő adatgyűjtési módszer is meggondolandóvá teszi, hogy az abszolút számok összehasonlíthatók-e. Az adott esetben helyesebbnek tartom az arányok vizsgálatát, ez kevesebb torzítást ad, és a fő tendenciák mégis leolvashatók. A balatoni üdülőövezet fellendülése a kapitalizmus utolsó időszakára esik, így a XIX. század utolsó évtizedénél régebbi időpontra visszamenni szükségtelen. Az üdülés első fellendülése a két világháború között volt, amikor a mezőgazdaságunk egésze stagnált. (5) A második világháború után átmeneti visszaesés következett be, majd már szocialista viszonyok között lendült fel ismét a Balaton parti üdülőforgalom. Vizsgálataimat azonban nem csak forrásadottságok miatt zártam le 1962-ben, hanem abból az elvi meggondolásból is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése a mezőgazdaság történetének egy teljesen új korszakát nyitotta meg. III. A mezőgazdasági terület megoszlásának (6) vizsgálata művelési ágak szerint talán szokatlannak tűnik. Általában az egész földterület megoszlását szoktuk bemutatni, ebben az esetben azonban helyesebbnek tartom, ha az egyes művelési ágak területét nem az egész területhez, hanem csak a mezőgazdasági földterülethez viszonyítjuk. Ezt több tényező indokolja. A művelés alól kivett területek igen aránytalanul oszlanak meg az egyes községek határai között. Ezt legjobban az mutatja, hogy a vizsgált négy megye egész területéből 1962-ben 10,1% volt a művelés alól kivett terület, az első parti övezetben azonban a tó területe miatt 47,5%. Ugyanakkor a tó területe teljesen aránytalanul oszlik meg a parti községek között, és hatása a parti községekre nem a terület nagyságától, hanem a partvonal hosszától függ. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy igen torzított eredményt mutatna pl. a szőlőterület aránya egy parti községben és egy beljebb fekvő községben. Tehát a művelés alól kivett területet számításon kívül kell hagyni, ezt indokolja még az a tény is, hogy 1895 és 1962 között a vizsgált négy megye egészében a művelés alól kivett terület aránya 7,1%-ról 10,1%-ra, az első parti övezetben 261