Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Simonffy Emil: A balatoni üdülőövezet kialakulásának hatása a környék mezőgazdasági termelési struktúrájára 1. / 259–269. o.

Simonffy Emil: A BALATONI ÜDÜLŐÖVEZET KIALAKULÁSÁNAK HATÁSA A KÖRNYÉK MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI STRUKTÚRÁJÁRA (1) i. A polgári és szocialista történeti kutatásoknál jelentősen bővül a forrásbázis. Ez új helyzet elé állítja a korszak kutatóit, és a levéltári munka szerepe is megváltozik. A polgári és a szocialista korban egy téma felderítését, a kérdések feltételét nagyon sokszor nem a levéltári anyag alapján kell megkezdeni. Ez különösen a társadalom- és gazdaságtörténeti kutatásoknál jelentkezik elsősorban. A továbbiakban egy olyan kutatás kezdeteiről szeretnék beszámolni, amely első lépésben a kiadott statisztikai adatsorok elemzésével indult meg és innen vezet azoknak a kérdéseknek a megfogalmazásához, amelyekre már levéltári vagy egyéb forrásokat kell felkutatni a válaszadás lehetőségéhez. II. Már korábban beszámoltam (2) arról, hogy Zala megye mai területe a polgári korban periférikus terület lett, az országos fejlődéstől lemaradt. További kutatások során az is világossá lett, hogy a reformkori leíró források pozitív jelzői ellenére Zala megye mai közigazgatási területének lemaradása már a feudális korban megmutatkozott. (3) A fejlődésbeli különbségek a megyén belül is differenciáltan jelentkeztek. A differenciáltság okának kutatásával merült fel a Balatonnak, mint üdülőövezetnek a környék mezőgazdaságára gyakorolt hatásának a problémája. Ahhoz azonban, hogy ezt a kérdést meg tudjuk vizsgálni, kiindulási alapul az egyes statisztikai adatsorokat kell elemezni. Olyan adatokat kell keresnünk, amelyek jellemzőek a mezőgazdaság struktúrájára, amelyek községsorosan állnak rendelkezésre és lehetőleg több keresztmetszetet alkotnak. A községsoros adatokra azért van szükség, mert nagyobb tájegységekről a közigazgatási határok változása miatt megfelelő adatsorokkal nem rendelkezünk, a megye pedig már túl nagy területi egység ahhoz, hogy a differenciáltság szembetűnő legyen. Viszont elkerülhetetlen, hogy a vizsgálat első fázisában ne községcsoportokkal dolgozzunk. Erre azért van szükség, hogy olyan számokat kapjunk, amelyek még áttekinthetők és így a tendenciákat kijelölik. Az első fázisban munkahipotézisként kell a községcsoportokat kijelölni, később kerülhet csak sor a községenkén ti vizsgálatra és ennek eredményeként a munkahipotézis ellenőrzésére. 259