Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - IRODALOM - Somkuti Éva: Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 13. Mór története. Szerkesztette: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1977. / 138–140. o.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PÉCSI ÉS VESZPRÉMI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA ÉRTESÍTŐJE A Dunántúl Településtörténete II., 1767-1848. 1-2. szám A Pécsi Településtörténeti Konferencia anyaga (1976. augusztus 24-25.) Pécs 1977.343 és 281 1. A Dunántúl Településtörténete c. konferencia megtartása az 1975 májusában Székesfehérváron tartott tanácskozás szerves folytatása volt. A pécsi konferencia anyaga a feudalizmus utolsó évszázadát öleli fel. A Mária Terézia királynő 1767. évi urbárium rendelkezéseivel kapcsolatosan végzett összeírások anyagát vizsgálja. A konferencia anyagának közlésében fő elv a plenáris ülések és a tanácskozások, a szekció ülések teljes anyagának közzététele volt. A két kötet a szekciók munkáját külön-külön mutatja be. Az MTA Pécsi és Veszprémi Bizottsága, a Magyar Történelmi Társulat dunántúli szervezetei, valamint a Baranya megyei Levéltár rendezésében a másodízben összehívott tanácskozás Szatáczky Mihály, a Pécsi AB Intézőbizottsága tagjának megnyitójával vette kezdetét. Székely György: Az európai településhálózat átalakulása a XVI— XIX. században és a Dunántúl c. bevezető előadása az első és második Dunántúli Településtörténeti Konferencia közötti kapcsolatot alkotja és a konferencia témájának egyetemes történeti kereteit mutatja be. I/A. Településtörténeti Szekció: Mezőgazdaságtörténet Wellmann Imre: Mezőgazdaságunk fejlődésének főbb kérdései az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig terjedő időben c. előadásában a feudalizmus fokozódó bomlásának és a tőkés viszonyok bontakozásának folyamatát kíséri végig. Benda Gyula: Tabelláé procreationis frugum — a mezőgazdaságtörténet forrásai 1769-1790. c. korreferátumában bemutatja az európai gazdaság életét alapvetően befolyásoló mezőgazdasági termelés ciklikusságát, a jó és a rossz termésű évek váltakozását, amelyek hatásának enyhítésére a nagy abszolút monarchiák a terméseredmények megfigyelésének különböző statisztikai rendszerét hozták létre. Veress Éva: Területi statisztikai vizsgálati kérdések a Dunántúlon c. korreferátumában a XIX. században, a reformkori és a dualizmus kori, statisztikai eredményeket, a búza termelése esetében, egyeztette össze. Az országos és a dunántúli terméseredményeket összevetve a felvetődött kritikai kérdések tisztázására ajánlásokat nyújt a kutatók részére. Szentmihályi Imre: Települési sajátosságok tükröződése tájneveinkben c. korreferátumában a régi és népi tájneveinkről és az újabb tájmegnevezésekről részletes történeti áttekintést nyújt, különös tekintettel a Zala-megyei Hetes és Lendva-vidék területéről vett példák alapján. Tóth Kálmánné: Parasztgazdaságok a Hegyháton a XIX. század első harmadában c. korreferátumában a jobbágygazdálkodás kiegészítő üzemeként működő szőlőművelést a Vas megyei Hegyhát 33 községének példái alapján elemzi. Az 1828-32. években készült összeírások adatainak felhasználásával, illetve az összeírások kérdéseire adott válaszokból a vidék gazdálkodásának arányait mutatja ki, mint pl. egy pozsonyi mérő területen (kb. 600 D-öl) a szőlő 2,5-szeresen több hasznot hozott a gabonánál, stb. Draskóczy István: Esztergom megye jobbágyságának gazdálkodása a XIX. század húszas éveiben c. korreferátumában a szántók és rétek arányát a megművelt földterületek arányában az 1767 óta az 1828. évi országos összeírásig végbement változások tükröződésében ábrázolja. A földművelési módszerek, a termények fajtái és az állattartás közötti eltolódások már a megye agrárszerkezetében a kapitalizmus felé mutató fejlettebb formákra való lassú áttérést mutatták. Andrásfalvy Bertalan: A településszerkezet és a táji munkamegosztás (a baranyai Hegyhát példája) c. korreferátumában a kistáji munkamegosztás jelentősségére hívja fel a figyelmet. 1711-1785 közötti időszakban a vizsgált terület 58 faluja Pécs város piaci vonzáskörzetében különböző terményekre szakosodott, s ezt a folyamatot egyes falvakon belül társadalmi rétegződés kísérte. A néprajz bevonásával megállapítja, hogy bizonyos emberi magatartásformákat a munkában és a művelődésben is kis csoportok sajátítják ki, amelyek egymást kiegészítik. T. Mérey Klára: Egy somogyi nagybirtok településtípusai c. korreferátumában a gróf Hunyady család birtokát mutatja be, amely a megye négy különböző kistájegységén helyezkedett el. 142