Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - ADATTÁR - Soós László: Földbirtokvédelmi intézkedések előkészítése, 1932 / 95–114. o.

nyesülése következtében ezt a 8%-ot sem képes megfizetni, számára ez is sok. Éppen ezért tiszteletteljes nézetem az volna, hogy az 50 holdon alóli azon gazdáknál, akik a Pesthy Pál mélyen t. barátom által említett egyéni elbírálás során arra érdemesnek ítéltetnek - hogy milyen szerv által, azt mindjárt megmondjuk, részben ma is él és működik ez a szerv — további 2% kamattérítés fizettetnék valamely forrásból. (Zaj.) Kérdés, hogy milyen forrásból? Azt a szegény betevőt ezzel nem lehet megterhelni. Ez éppen olyan általános költsége kell hogy legyen az államnak mint amilyenek a hadviselés költségei, azokat sem lehet egy társadalmi osztállyal megfizettetni. Én azonban mégis azt gondolom, anélkül hogy t. barátomnak a pénzügyminiszter urnák amúgy is nehéz helyzetét még jobban megnehezíteni akarnám, hogy körülbelül 6—7 milliót ki lehetne erre a célra szorítani s bátor volnék erre vonatkozó ideámat bemutatni. (Halljuk! Halljuk!) Ha ez megtörténnék, akkor a helyzet úgy alakulna, hogy általában a mezőgazdaságnál — mert csak erről beszélünk, mi az egész világot nyakunkba nem vehetjük - lemennénk 1,5%-kal, azonkívül az 50 holdon aluli egyénileg kezelt és elbírált arra érdemes kisgazdáknál még további 2%-kal - ami helyettük megtéríttetnék - úgy hogy részükre a kamat 6% lenne. Ezen alul azt hiszem, bárminő megerőltetéssel sem tudnánk menni, ideiglenesen. — Ideiglenesség alatt azt értem, amit Pesthy Pál és Krüger Aladár t. barátaim is említettek, hogy ma egész Magyarország az ideiglenesség állapotában van s mindaddig amíg valami módon nem sikerül olyan politikai vámterületet nyernünk, amely a mezőgazdasági terményeknek értékesítését lehetővé teszi s ezzel a jobb föld áraknak és a kedvezőbb hitelfeltételeknek alapját meg nem veti, mindaddig ideiglenes állapotban vagyunk. Ezt értem tehát és azt hiszem, ez politikailag helyes, mert bocsánatot kérek: a kormánynak is meg kell mondanom, hogy mi sokkal rosszabbul taktikázunk a múltban is mindig, mint Ausztria. (Igaz! Úgy van!) Ausztria fényesen megél abból, hogy mindig megérezte mikor kell azt hangoztatnia, hogy ő Anschlusst akar, holott az esze ágában sincs. (Igaz! Úgy van!) ő csak állandóan értékesíti az Anschluss tervét, mint az a fiatalember, akinek olvastam a hirdetését, hogy: .Házasulandó egy vagyonos öregúr ismerettségét keresi, ki őt ezen szándékától visszatartaná." (Élénk derültség.) Ausztria esetében ezek az ő hitelezői. (Derültség.) íme most is tessék megnézni mielőtt Ausztria behozta volna a transzfermoratóriumot (17) kipumpolt ezen a címen egy nagy összeget. Ha tehát mi is mind összeülnénk és megmutatnánk a mi igazi nyomorúságunkat, úgy meg vagyok róla győződve, hogy az államnak és a rrénzügyminisztereknek is nagy szolgálatot tennénk ezzel, amiből csak hasznot húznánk. Be kell mutatnunk a külföldnek nyomorúságunkat. Ez a mezőgazdaságnak és a bankoknak közös érdeke, ezért is vagyunk itt. Azonban a kormány felé fordulva ehhez hozzá kell termem még azt a mondatot, amit én - utódaim tanúskodhatnak erről - mindig elmondottam valahányszor ebben a Házban akár mint pénzügyminiszter, akár más minőségben felszólaltam - és én beszéltem már ennek a Háznak minden szobájában, amint általában nagyon kevés terem van Magyarországon, ahol még nem beszéltem volna (Derültség.) - mondom valahányszor felszólaltam minden alkalommal hangsúlyoztam, hogy a kormány helytelen nyomon van: meg akar menteni valamit és nem jól csinálja. És miért nem csinálja jól? Azért, mert ahhoz a kocsishoz hasonlít, aki a rúd mellé is befogott két lovat, meg a saroglyához is befogott kettőt, aminek következtében a szekér se előre, se hátra nem mozdult. (Derültség.) A földbirtokra vonatkoztatva ugyanezt jelenti a mai állapot, a megkötöttség mai állapota, mert a kormány agyonszekíroz mindenkit, aki földet akar venni (Igaz! Úgy van!) és ezáltal leveri a föld árát. Ez teljes lehetetlenség, Uraim. És mindezt nem én mondtam, hanem az, aki Magyarország legnagyobb politikusa volt és akit önök sohasem olvasnak: gróf Széchenyi István mondta, ezelőtt 100 évvel. Gyermekkoromban én is megpróbáltam a cinke lábait összekötözni, hogy szebben tudjon repülni. De nem tudott. Ezt fogja eredményezni a földbirtoknál is a megkötöttség állapota. Az agráriusok és a bankok - ez lesz a dolog vége - meg fogják korbácsolni egymást, de a szekér még sem megy, mert az egyik erre, a másik arra húzza. Ilyen körülmények között nincs a világnak az a bölcse, aki pénzt tudjon kapni olcsó kamatra. (Igaz! Úgy van! Taps.) Mindezek után befejezem igénytelen felszólalásomat és áttérek a TÉBE előterjesztéseire. Amennyiben felszólalásom tartalma ezeknek nem felelt volna meg, úgy bocsánatot kérek, de nem ajánlom, hogy ellene óvást méltóztassanak emelni. (Derültség.) Bátor leszek felolvasni az egyes kérdőpontokra adott véleményünket. (Halljuk! Halljuk!) A részletek tekintetében az első három kérdésre együttesen válaszolunk. (Olvassa): , Ad 1 -3. A zálogleveles kölcsönöket illetőleg megejtendő szabályozás köréből kiemelendőnek tartjuk: A külfölddel szemben oly kötelezettségeink vannak, amelyeknek megszegése előre át nem tekinthető komplikációkra vezet. A magyar kormány t. i. kijelentette azt, hogy a záloglevelek tekintetében tartózkodni fog minden oly törvényhozási intézkedéstől, amely a záloglevélhitelezők jogait csorbítja és így eleve kizártnak kell tekinteni minden oly intézkedést, mely jogszabállyal, tehát törvényhozási vagy kormányintézkedéssel korlátozná a zálogleveles hitelezők jogainak érvényesítését. Szükségesnek tartjuk ezenkívül azt, hogy a szanálás korlátoztassék azokra, akiket tényleg szanálni kell. Ebből eleve ki kell zárni azt az adóst, akinek terhe a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosánál kevesebb és több mint annak hetvenötszöröse. A harmincszorosnál kevesebbel terhelteket ki kell zárnunk azért, mert a segítés lehetősége az államra nézve is korlátozva van s mert az ilyen tehenei a mezőgazda önmaga is megküzdhet. Nem lehet az államnak hivatása mindenkiért helytállni. A túlterhelt adósokat pedig ki kell zárni, mert a FOB-nál (18) szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi akciók eredménytelenségét főleg a túlterhelt birtokoson való segíteni akarás 102