Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Fejér megyei olvasókönyv 8. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1974. / 635–638. o.

jogaikat nem ismerte el. Fehérvárt a budai Kamarai Adminisztráció igazgatta. A régi városi szabadságért folyó harc első eredménye az I. Lipót királytól 1693 febr. 23án Bécsben kelt, a korábbi vámkiváltságot megerősítő oklevél volt. Ekkor a szabad királyi város jogállás visszaszerzése Fehérvár, Budával, Pesttel és Esztergommal együttesen lépett fel. A kiváltságos jogállás visszaállításáért a négy várostól az uralkodó 1703-ban 20 000 Ft-t kért. Az udvari kamara a megváltási összeg lassú kifizetésére hivatkozva a várostól bizonyos kiváltságolt gazdasági jogainak gyakorlását visszatartotta. Ennek ellenére az 1703. évi városi privilégium Székesfehérvár városi jogállását végérvényesen rendezte. Az ebben található jogi kiváltságokat, önkormányzati jogokat és gazdasági kiváltságokat a tanulmány részletesen ismerteti. Függelékében a város összes kiváltság, -és adomány leve lét teljes latin és magyar nyelvű szövegében közzéteszi. A város cimerrajzáról közölt több fénykép és rajz ezekről alapos ismeretet nyújt, történeti fejlődésüket mutatja be. Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI-XVIII. században c. tanulmánya a törökök kiűzése utáni újratelepítések Fejér megyei történetéről szól. A törökök uralma előtti településrendszer megváltozását, majd újraszervezését tárja fel. A Fejér megyében levő középkori besenyő települések XVI. századi változásait az azokról készült adóösszeirások névsoraiból kiséri végig. Az 1578. évi a palotai várhoz tartozó falvak között szereplő Alap faluban az adófizetők urbáriumának névsorában tűnik fel aBochor, Bocsor és aTinódy család neve. Nevük sajátos, más névvel nem téveszthető össze. A kuriális nemes családok 1591 után a királyi területre menekültek, amig egykori besenyő eredetű falvaikba szerbek költöztek be. A felszabadító háborúk nyomában a Tinődy család korábbi birtokjoga érvényesítésére törekszik: Tinord, Bogárd (Sárbogárd). Rétszilas és Töbörcsök pusztákon. Végül 1735-ben telepszenek le a fenti pusztákon újraszerveződő falvakban. A Bocsor család a török utalom alatt Zala megyébe menekült, majd 1696 után a Fejér megyei Polgárdiban jobbágyként tűnik fel. A tanulmányt, amely Dél-Fej ér megye XVIII. századi újratelepítéséről sziries leírásban számol be, függelékében több oklevél szövege egészíti ki. Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer Magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság c. tanulmánya a főispán és az adminisztrátor hivatalának történeti áttekintésével indul. A Fejér megyei adminisztrátori állás betöltése 1845-ben merült fel. Néhány év múlva azonban az 1847/48. évi rendi országgyűlés előkészítése során már szóba került az ellenzék részéről az uj adminisztrátori rendszer felszámolása. A Fejér megyei adminisztrátor bukása az 1848. évi Batthyány Lajos féle • kormány kinevezésével történt meg. A Fejér megyei volt adminisztrátor gróf Zichy Ödön 1849 szeptemberében Jellasics hadseregébe állt át. A szerző végül jegyzetben tisztázza a volt adminisztrátor nevét, aki eredetileg Eugén, tehát Jenő volt s tévesen irták Ödönnek. Testvére gróf Zichy Edmund volt a tényleges Ödön, aki később Görgei Artúr ellen, testvére kivégzése miatt pert kivánt indítani. Jókai Mór a "Kőszívű ember fiai" c. könyve utolsó részében feldolgozott végzetes névcsere példáját innen vette Dani Lukács: A Párt- és a tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV. 1952 március - 1952 augusztus c. tanulmánya a termelés pártirányítása és szervezése során a munkaverseny mozgalmat emeli ki. A felszabadulási munkaversenyre tett felajánlások a munkahelyek tervtéljesitésére serkentően hatottak. Ugyanakkor a gyári létesítmények mellett a kommunális beruházások is jelentősen előrehaladtak. Az 1952-es év tervfeladatainak megvalósítása érdekében tett intézkedések között a munkafegyelem megszilárdítása és a műszakiak körében folyó munka megjavítása szerepelt. A szerző a Sztahanov mozgalom helyzetének elemzése 636