Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Szinkovich Márta: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Jogügyi Osztályának iratai, 1947–1952 / 63–87. o.

A vizsgálat befejezésével a Vállalati Ellenőrzési Csoport intézkedéseket hozott a visszásságok megszüntetésére. A Jogügyi Osztálynak a Hálózatintézőségi Osztállyal együtt ki kellett bocsátania * egy adategyeztető ivet a tagszövetkezetekhez. Ennek a "kereső lap"-nak az volt a cél­ja, hogy a perelt hitelek eredeti összegei és az azokra befolyt törlesztések a Folyó­számlaosztály számlakivonataival egyeztetve végül megmutassák a valódi helyzetet. A tagszövetkezetek részére készült egy informatív jellegű körlevél is, azzal a céllal, ' hogy felvilágosítást nyújtson a peres eljárás minden szakaszában követendő eljárásról. Egyidejűleg a Jogügyi Osztálynak saját ügyvitelében külön kellett választania a megszűnt ügyeket a még kiegyenlítetlen követelésektől. 1950. december 22-én a Jogügyi Osztály közölte a Statisztikai és Nyilvántartási Osztállyal, hogy náluk 1229 un. dolgozó paraszt ügy van folyamatban (behajtási eljárás alatt). Megjegyezték azonban a csekély ügyszámra való tekintettel, hogy "annakidején" a dolgozó parasztok elleni eljárás felfüggesztésére kaptak utasitást. Ugyanebben az időben az Osztályon 4000 darab behajtási ügy volt kizárt kulák adósok ellen. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium egyre erőteljesebben sürgette a létszámcsök­kentés végrehajtását az OSZH egész apparátusában, s a Jogügyi Osztályon is. Ez az igény az államszervezet egészében bekövetkezett strukturális változással (a tanács­rendszer bevezetésével) volt összefüggésben. Az államigazgatás racionalizálásának irányelveit a Népgazdasági Tanács 1950. június végén közreadott határozata (376/21/1950) tárgyalta igen alaposan. Szükségesnek mutatkozott azonban néhány tár­cánál külön is foglalkozni a kérdéssel. így született meg a Pénzügyminisztérium ra­cionalizálásáról szóló NT határozat is, amely többek között arra utasította a minisz­tert, hogy vizsgálja felül a bank és hitel szervezet tevékenységét, valamint foglalkoz­zék — a tanácsszervezet kialakításával párhuzamosan — az alsőbbfoku pénzügyi szer­vezet racionalizálásával. (380/21/1950 MT.) Ezeknek a rendelkezéseknek alapján (28) tárgyalta a Pénzügyi Kollégium 1950 novemberében az OSZH szervezetének és személyi állományának kérdését, A vizsgá­latban az OSZH funkciója és ennek ellátása kapott központi szerepet. A népgazdasági hatékonyság szempontjából kerültek elemzésre a munkamódszerek, párhuzamos ügy­körök (az államigazgatás vagy más pénzintézetek relációjában). A racionalizálási ja­vaslatot az OSZH-nak kellett elkészítenie s november 15-ig átadni a PM-nek. A vizsgálati anyag elkészítésében a Jogügyi Osztálynak jelentős szerepe volt. Az OSZH működésének alapjait vizsgálva, a Jogügyi Osztály végül megkérdőjelezte magát a szövetkezeti formát. Ugy látták, hogy a magyar népgazdaságban bekövetkezett mély­rehatolő változás velejárójaként a "hitelszövetkezeti hálózati forma" elvesztette idő­szerűségét, s bizonyos értelemben irracionálissá vált: a hitelszövetkezetek egyfelől olyan önálló jogi személyek voltak, amelyeknél a kormányzatnak számolnia kellett a szövetkezeti autonómia kérdésével, másfelől ugyanakkor a közérdekű feladatkört be­töltő egységes mezőgazdasági hitelszervezet részévé alakultak. Ez utóbbi azonban * nem tükröződött megfelelően az alapszabályban. Most már bankszerű ügyintézésre lett volna szükség, azonban az érvényben levő (a szövetkezeti törvényen alapuló) szer­vezeti alapok ezt akadályozták. A jogászok felvetették pl. azt, hogy a hitelszövetkeze­teket egy uj jogszabállyal ki lehetne vonni a cégbíróság hatásköréből. Probléma volt pl. a fegyelmi felelősség kérdése. A mezőgazdasági bankszervezet minden munkavál­lalójára érvényesnek kellett volna lennie a közületi vállalatokra irányadó fegyelmi szabályzatnak, azonban ennek útjában állt a szövetkezeti autonómia. Hasonló volt a 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom