Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Szinkovich Márta: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Jogügyi Osztályának iratai, 1947–1952 / 63–87. o.

A vizsgálat befejezésével a Vállalati Ellenőrzési Csoport intézkedéseket hozott a visszásságok megszüntetésére. A Jogügyi Osztálynak a Hálózatintézőségi Osztállyal együtt ki kellett bocsátania * egy adategyeztető ivet a tagszövetkezetekhez. Ennek a "kereső lap"-nak az volt a célja, hogy a perelt hitelek eredeti összegei és az azokra befolyt törlesztések a Folyószámlaosztály számlakivonataival egyeztetve végül megmutassák a valódi helyzetet. A tagszövetkezetek részére készült egy informatív jellegű körlevél is, azzal a céllal, ' hogy felvilágosítást nyújtson a peres eljárás minden szakaszában követendő eljárásról. Egyidejűleg a Jogügyi Osztálynak saját ügyvitelében külön kellett választania a megszűnt ügyeket a még kiegyenlítetlen követelésektől. 1950. december 22-én a Jogügyi Osztály közölte a Statisztikai és Nyilvántartási Osztállyal, hogy náluk 1229 un. dolgozó paraszt ügy van folyamatban (behajtási eljárás alatt). Megjegyezték azonban a csekély ügyszámra való tekintettel, hogy "annakidején" a dolgozó parasztok elleni eljárás felfüggesztésére kaptak utasitást. Ugyanebben az időben az Osztályon 4000 darab behajtási ügy volt kizárt kulák adósok ellen. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium egyre erőteljesebben sürgette a létszámcsökkentés végrehajtását az OSZH egész apparátusában, s a Jogügyi Osztályon is. Ez az igény az államszervezet egészében bekövetkezett strukturális változással (a tanácsrendszer bevezetésével) volt összefüggésben. Az államigazgatás racionalizálásának irányelveit a Népgazdasági Tanács 1950. június végén közreadott határozata (376/21/1950) tárgyalta igen alaposan. Szükségesnek mutatkozott azonban néhány tárcánál külön is foglalkozni a kérdéssel. így született meg a Pénzügyminisztérium racionalizálásáról szóló NT határozat is, amely többek között arra utasította a minisztert, hogy vizsgálja felül a bank és hitel szervezet tevékenységét, valamint foglalkozzék — a tanácsszervezet kialakításával párhuzamosan — az alsőbbfoku pénzügyi szervezet racionalizálásával. (380/21/1950 MT.) Ezeknek a rendelkezéseknek alapján (28) tárgyalta a Pénzügyi Kollégium 1950 novemberében az OSZH szervezetének és személyi állományának kérdését, A vizsgálatban az OSZH funkciója és ennek ellátása kapott központi szerepet. A népgazdasági hatékonyság szempontjából kerültek elemzésre a munkamódszerek, párhuzamos ügykörök (az államigazgatás vagy más pénzintézetek relációjában). A racionalizálási javaslatot az OSZH-nak kellett elkészítenie s november 15-ig átadni a PM-nek. A vizsgálati anyag elkészítésében a Jogügyi Osztálynak jelentős szerepe volt. Az OSZH működésének alapjait vizsgálva, a Jogügyi Osztály végül megkérdőjelezte magát a szövetkezeti formát. Ugy látták, hogy a magyar népgazdaságban bekövetkezett mélyrehatolő változás velejárójaként a "hitelszövetkezeti hálózati forma" elvesztette időszerűségét, s bizonyos értelemben irracionálissá vált: a hitelszövetkezetek egyfelől olyan önálló jogi személyek voltak, amelyeknél a kormányzatnak számolnia kellett a szövetkezeti autonómia kérdésével, másfelől ugyanakkor a közérdekű feladatkört betöltő egységes mezőgazdasági hitelszervezet részévé alakultak. Ez utóbbi azonban * nem tükröződött megfelelően az alapszabályban. Most már bankszerű ügyintézésre lett volna szükség, azonban az érvényben levő (a szövetkezeti törvényen alapuló) szervezeti alapok ezt akadályozták. A jogászok felvetették pl. azt, hogy a hitelszövetkezeteket egy uj jogszabállyal ki lehetne vonni a cégbíróság hatásköréből. Probléma volt pl. a fegyelmi felelősség kérdése. A mezőgazdasági bankszervezet minden munkavállalójára érvényesnek kellett volna lennie a közületi vállalatokra irányadó fegyelmi szabályzatnak, azonban ennek útjában állt a szövetkezeti autonómia. Hasonló volt a 79