Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - KRÓNIKA - Kiss Mária: Az árszabások összegyűjtésének kérdéséhez / 661–663. o.

Találkozunk olyan árszabásokkal is, amelyek a hadsereg részére készitett fegyverek, felszerelések árát tüntetik fel. Ezeknek technikatörténeti vonatkozásai mellett hadtörténeti forrásként! felhasználását sem hagyhatjuk figyelmen kivül. Az egyes hatóságok által kiadott árszabályozások néhány iparágban az alkalmazottak bérét is limitálták; pl. kőművesek, ácsok. De találunk limitálásokat napszámosok, idénymunkások, béresek fizetésének megállapításáról is. A bérek megszabásáról szóló rendelkezések általában feltüntetik a téli-nyári napi munkaidőt, idénymunkánál helyenként az elvégzendő munka mennyiségét is. Az ipari termékek, munkabérek mellett az élelmiszerek árát szabályozták évente többször is. Szerepel a gyümölcs, főzelékfélék, kenyér és pékáruk — többször a tűzifa — árának limitálása. Az élelmiszerfélék árszabásának, az árak alakulásának — emelkedésének vagy csökkenésének — több eredője lehet. Elemi csapások, járványok, háborúval járó veszélyek, okai lehettek ujabb limitálásoknak. A kibocsátott árszabások utalnak erre, megnevezve a kibocsátás okát. Aszályos évek, rossz termés, háborús veszélyek miatt bizonytalanná vált árubeszerzési lehetőségek szerepelnek nem egy esetben a megnevezett okok között. Altalános gyakorlat volt, hogy megyék, városok a limitatio elkészítésekor a saját közigazgatási területükön érvényben levő árszabásokon kivül a szomszédos megyék vagy más területek azonos jogállású településeinek limitatioját kölcsönkérték tájékozódás végett. Találhatók az árszabások iratai között piaci árjegyzékek is. Nem egy esetben a szomszédos ország piacán érvényben volt árlisták is fellelhetők. A nyugati megyék rendszeresen beszerezték Graz, Bécs érvényben volt piaci árszabásait, melyeket figyelembe vettek az árak szabályozásánál. Elsősorban a gabona és gabonából készült termékek, valamint a húsfélék árának alakulásánál számoltak a külföldi árak alakulásával és azok hatásával a helyi kereskedelemre. Az árszabások kölcsönzése eredményezte — főleg a 19. század elejétől kezdődően — hogy az egyes megyék alig változtattak valamit a kölcsönkért szövegen, néha szóról-szóra átvették. Alig mutatkozik különbség a szomszédos megyék limitatioi között. A kutatások során azonban ezekre figyelemmel kell lennünk és csak nagyobb mennyiségű anyag átnézése és vizsgálata után vonhatunk le következtetéseket. A fent emiitettek érzékeltethették, hogy a tervbe vett munkát érdemes elkezdeni, mert a céhkataszterhez hasonlóan értékes eredményt hoz. A limitatiok összegyűjtése, az adatlapok kitöltése elsősorban a levéltárakra vár, hiszen itt találhatók nagy tömegben az árszabások. Szerencsésnek mondható a helyzet, ha külön kezelték az árszabások iratait. Több helyen azonban a közgyűlési iratokhoz besorolva találhatók. A megyei közgyűlési anyagban való feltárásnál a jegyzőkönyvek adhatnak támpontot. A mutatók átnézése, a jegyzőkönyvek adatainak kijegyzése azonban nem elegendő az alapos feltáráshoz. A jegyzőkönyvek nem is tüntetik fel minden esetben az árak alakulását, mindössze megemlítik, hogy a közgyűlés tárgyalta. Maga a limitatio a közgyűlési iratokban van. Könnyebben hozzájuthat a kutatást végző a keresett irathoz, ha a jegyzőkönyvi szám egyben az iratok jelzetéül is szolgál. Amennyiben nem igy áll a helyzet, a jegyzőkönyv csak arra ad felvilágosítást, hogy mely évben történt árszabályozás. Előfordul olyan eset is, hogy évtizedek vagy ennél hosszabb periódus limitatios iratait szerelték későbbi árszabási aktához. A csatolás tenyéré azonban nem történik utalás. Egyes esetekben arra kényszerül az összegyűjtést végző, hogy csomókat nézzen át, mert csak igy juthat hozzá a keresett iratokhoz. 662