Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Budapesti Helytörténeti Konferencia 1971. Budapest, 1972. / 625–628. o.

évi összeírás helyneveit vastag, az 1559. éviét normál nagybetűkkel hozza. A két forrás közül demográfiai és településtörténeti szempontbői az 1559. évi a gazdagabb. Forrásértékét növeli, hogy a budai szandzsáknak egyszerre két összeirását (1546 és 1559) tartalmazza. Adatgazdagsága indokolja, hogy a budai szandzsák valamennyi összeírása közül éppen ez kerüljön most közlésre. Számos olyan település van, melynél az összeirás tételesen is részletezte a lakosok szolgáltatási kötelezettségeit. Ezek az adatok utalnak arra, hogy az összeirás során milyen adókat és termánytizedet vettek számba, vagyis egy-egy település teljes földesúri jövedelme miből tevődött össze. A terménytizedet mindig három évi termésátlag alapján vették számba. Az adókon és tizeden kivül a nagyobb településeken nyilvántartásba vették a kincstári boltok bérét a piacokon és a vásárokon szedett illetéket, a kereskedelmi utvonalak mentén az áruvámot, ezenkívül az örökös nélküli hagyatékok, a gazdátlanná vált jószágok eladásából származó bevételeket; Pest megye lakosságának legkorábbi név szerinti összeirását kapja kezébe most az olvasó. Részletesebb és sokkal több lakos nevét tartalmazza (még akkor is, ha 1526-1546 között több falu el is pusztásodott), mint amelyek a királyi Magyarországhoz tartozó megyékről ezidőben készültek. A budai szandzsáknak a kötetben közzétett két összeírása - elsősorban demográfiai és településtörténeti vonatkozásban - nemcsak Pest, hanem Fejér, Nógrád, Hont, Komárom, Heves, Szolnok, Csongrád megyék (melyek területének egy része a budai szandzsákhoz tartozott) történetének meg4 ismerését is elősegiti. Erre külön is felhivjuk e megyék helytörténészeinek figyelmét. Kállay István BUDAPESTI HELYTÖRTÉNETI KONFERENCIA 1971 Budapest, 1972. 150 1. Nyomdábaadásától számítva óriási késéssel, 1977-ben látott napvilágot az 1971-es Budapesti Helytörténeti Konferencia anyaga. A Susits Imre által szerkesztett kiadvány Budapest Főváros Levéltára gondozásában készült. Felelős kiadó: dr. Ságvári Ágnes. Budapest főváros tanácsának Végrehajtő Bizottsága 1970. szeptember 2-án kelt határozatában támogatta a Budapesti Helytörténeti Konferencia összehívását. "A Fővárosi Népművelési Tanács 1971. januári ülésén döntés született, s ennek eredménye ként 1971. november 11 és 12-én sor került a konferencia megrendezésére" — olvashatjuk a kötet előszavában. 1971. november 11-én a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi termében, plenáris üléssel kezdődött a kétnapos tanácskozás, majd szekció-ülések (várostörténeti, kerületi helytörténeti, üzemtörténeti és iskolai) keretében folytatódott a munka. November 12-én ugyancsak plenáris ülés zárta a konferenciát, amelyen kitüntetéseket adtak át és kiosztották a Helytörténeti Pályázat I. .II. és III. diját. A kötet jegyzőkönyvszerüen tartalmazza a konferencia dokumentumait, eseményeit Eszerint a kötet négy szerkezeti egységre tagozódik: 625