Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ÉVFORDULÓK - Ladányi Sándor: Ráday Pál / 607–619. o.

ezen az alapon már korábban, az ellenreformációnak, vagy katolikus restaurációnak nevezett folyamat kezdetekor létrejött érdekszövetsége most újra megerősödött. A szatmári béke után Ráday Pálnak is megváltoztak az életviszonyai és feladatai. Elfogadta ugyan a szatmári béke kínálta uj helyzetet, de a háború befejezése, a hűségeskü letétele nem'jelentett nyugalmat számára. - Az 1711 után bekövetkezett és a magyarországi protestánsokra nézve egyre inkább válságossá váló események mindjobban előtérbe állítják a protestáns egyházak létérdekei védelmezésében Ráday Pál bátor, öntudatos és bölcs alakját. Széleskörű műveltsége, kiterjedt kapcsolatai, nyelvismerete, megnyerő modora és hite tette őt alkalmassá e tevékenységre. Rákóczi oldalán szerzett diplomáciai gyakorlatát, tapasztalatait ezután hazája és egyháza javára így kamatoztathatta*, a küzdelem folytatásának, a Habsburg-katolicizmus hódításával szemben való ellenállásnak ekkor egyik módja éppen a protestáns vallási és egyházi érdekek védelme volt. Ebből az aspektusból kell néznünk a továbbiakban a felekezetek harcát is. Ráday a Rákóczi-szabadságharc idején is részt vett a vallásügyi kérdések intézésében, de inkább csak diplomáciai téren (3), illetve a fejedelem rendeleteinek fogalmazásában. Háttérben maradásának okát abban látjuk, hogy egyrészt valóban lekötötték egyébír anyu, a szabadságharc szempontjából fontosabb feladatai, másrészt pedig - a fejedelem mellett - Rádaynál nagyobb tekintélyű, magasabb rangú és jóval Idősebb személy, Vay Ádám udvari marsall irányította a protestánsok vallásügyi helyzetét (4). A protestáns egyházak a béke megkötése után súlyosabb viszonyok közé kerültek, mint bármikor addigi történelmük |plyamán. Ráday nem nézhette tétlenül a fejleményeket. Egymás után érkeznek hozzá a panaszlevelek az eklézsiáktöl az őket ért sérelmekről s kérik Ráday közbenjárását, segítségét. (5) Ráday munkához láf, felterjesztéseket készit, (6) s kapcsolatba lép az esztergomi érsekkel (7) is. Majd megyéje, Nógrád "egyező vox"-sal őt választja meg országgyűlési követének. Nemsokára a szomszédos Hont megye megbízólevele is megérkezik. Hont megye ugyanis nem küldött protestáns követet az 1712. évi országgyűlésre, ezért a megyei protestáns rendek Rádayt kérik a Hont megyei protestáns ügyek képviseletére (8). Ahhoz, hogy Ráday Pál valláspolitikai tevékenységének jelentőségét kellőképpen értékelni tudjuk, látnunk kell a kort, amelyben élt,a viszonyokat, amelyek között cselekedett. Már az 1712-es pozsonyi koronázó országgyűlés leplezetlenül megmutatta a klérus és az általuk befolyásolt katolikus rendek terveit és állásfoglalását a protestantizmussal szemben. Az ezzel a diétával kezdődő időszak annak jegyében indult meg, hogy a magyarországi protestantizmust a törvényes alapról levevő és a királyi önkénynek kiszolgáltató 1687- 88. évi 21. törvénycikk szervesen beillesztessék az egész állami életbe, minden országos jellegű intézkedés nélkül uj egyházalkotmányi alakulásokra kényszeritette rá az egész magyar protestantizmust (9). Országszerte nagy volt a készülődés az országgyűlésre. Az országos tárgyalások iránti érdeklődést az is fokozta, hogy csaknem két évszázad óta ez volt az első országgyűlés, amelyen az egész ország összes rendjei összegyülekeztek. Az 1712. május 3-án megnyílt pozsonyi országgyűlés egyelőre a koronázással és a szatmári béke becikkelyezésével volt elfoglalva. Azonban minden jel arra mutatott, hogy heves küzdelemre kerül majd sor, amikor a vallásügyet tárgyalják. Ezen 608