Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Kisasszondy Éva: Garay János levelei a Tolna Megyei Levéltárban / 589–594. o.

Amikor 1844-ben Garay a prózai munkáit akarta összegyűjteni, akkor igy sóhajtott fel öccsének: "En Istenem! Mennyi silányságot, vagy legalább érdektelent összeír az ember fiatal korában!" Az.olvasást és a könyvek vásárlását, birtoklását elsőrendű feladatnak tartotta a költő, "Olvasni barátom, igen is olvasni, de nemcsak olvasni mit ugy éppen kézbe kap az ember, hanem kiszemelni, s venni kell, megvenni a könyveket, örök magáévá tenni, melyek céljainkkal rokonok, melyeket példányainkká vagy barátainkká választunk, Magasb, vagy csak kitűnő szellemek müveinek is, nem elég egyszeri elolvasása, vagy ismeretsége, azokkal folytonos szellemi társaságban kell lennünk. S én meg nem foghatom az embert, kinek egy kis válogatott könyvtár nem tartozik főbb éldelete, de mondhatom büszkeségei közé." Kiket tartott elsősorban olvasásra méltóknak Garay? Így irt erről Alajosnak: "olvasd szorgalmasan Kazinczy prózai, Vörösmarty költői (amaz nemcsak lyrai, hanem epicai és drámai munkáit is), csak e kettőnek szorgalmas és figyelmes olvasása is egy egész uj világot fog előtted megnyitni, miként kell szépen egyfelől, s gyökeres magyarsággal irni másfelől." Garay a költői pályáról a következőket irta: "Célt költészetben csak az érhet, ki az istennőt keble szerelmének, szenvedélyének valasztá, ki ebben él és lélekzik, ebben hisz, remél és üdvözül. Ha ezt érzed magadban, akkor nincs sors, életpálya, magány, szenvedés, akadály vagy bármi néven nevezendő gát, melyen nem diadalmaskodói, s ha másként nem, halálban diadalmaskodói, mint egy Camoens, s ekkor ám dalolj és irj!" 1849. január 6-án, amikor az osztrák csapatok bevonultak Pestre, bizakodva irta öccsének: miért menekülne, íaint a többi ember, hisz ő politikai pályán soha nem működött. írói pályáján mindig a szépnek, a jónak, és az igaznak áldozott, ezt pedig mindenkor, minden nemzet tisztelni fogja. Az önkényuralom hivatalnokai azonban nem igy Ítélték meg ezt. Garay János 1848-as következetesen forradalmi költészete, nemzetőrsége, egyetemi előadásai, Kossuth Hírlapjában irt cikkei, és az itt vállalt segédszerkesztői munkássága egyértelműen politikai tevékenységként estek latba. Megfosztották állásátÓl.Egészsége végleg megromlott, és olyan nyomorúságos anyagi körülmények közé került, hogy országos gyűjtést indítottak számára. Hosszas betegség után 1853-ban hunyt el. A Tolna megyei Levéltár a Garay gyűjtemény legszebb darabjait 1977. május 28-től október 30-ig kiállításon mutatta be, kiegészítve korabeli metszetekkel és eredeti Garay-relikviákkal. A levelezés egész anyagát gyűjteményes kötetben tervezik kiadni. 594