Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Kisasszondy Éva: Garay János levelei a Tolna Megyei Levéltárban / 589–594. o.

Kitatizondy Éva : GARAY JÁNOS LEVELEI A TOLNA MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Az 1976-os évben jelentős irodalmi gyűjteménnyel gazdagodott a Tolna megyei Levéltár. Megvásárolta Garay János költő 1830-1851 között szüleinek és testvéreinek irt leveleit. Az anyagot a Dunavecsén élő Vasberényi Géza nyugalmazott főkönyvelő, mtlgyiijtő bocsátotta a levéltár rendelkezésére- A gyűjtemény 113 darabbői áll: tartalmazza Garay János 96 levelét, a költő Özvegyének 9 levelét, és Garay öccsének, Alajosnak 8 levelét, illetve rajzát. Vasberényi Gézához a gyűjtemény 1938-39-ben került, a Garay család egyik leszármazottjától, antikvárius közvetítésével vette meg. A műgyűjtő nagy hozzáértéssel rendszerezte az értékes anyagot, amelynek többsége eddig publikálatlan- (Meg kell jegyeznünk, hogy az irodalomtörténészek számára ezek a levelek nem teljesen ismeretlenek- Az 1898-ban megjelent Garay-Albumban Bodnár István " Garay János levelei" cimű tanulmányában ismertette a költő leveleinek egy részét.) Garay János neve még szülővárosában is elsősorban "Az obsitos" cimű költeményéről ismert, Háry János alakja ugyanis fogalommá vált. Garay nevét valóban ez az ízig vérig humoros népi figura, a kiszolgált hetvenkedő katona megörökítése tette halhatatlanná. A költő e müve mellett azonban számtalan hazafias verset, balladát, elbeszélő költeményt és drámát irt. Költészetén tul komoly hirlapirői, kritikusi, műfordítói és irodalomszervezői tevékenységet folytatott, sokat tett a magyar nemzeti kultúra megteremtéséért és elterjesztéséért. Munkásságának fő elve az volt, hogy "a jelenkorban élvén a jelenkorra kell hatni kívánnunk." Garay 1812. október 10-én született Szekszárdon. A szekszárdi és a pécsi iskolai évek után került Pestre 1829-ben, ahol kezdetben orvostanhallgató, majd bölcsész lett, és véglegesen elkötelezte magát az irodalom mellett. A reformnemzedék haladó táborában küzdött a független polgári Magyarország megteremtéséért, és a magyar nemzeti irodalom létrehozásáért. A szabadságharc leverése az ő életében is tragikus törést okozott. A levéltár által megvásárolt 96 levélből nyomon kísérhetők ezek az évek. Izgalmas kép tárul fel a reformkori Pest szellemi életéről, az irodalomszervezői munka nehézségeiről, Garay az elsők között volt Magyarországon, aki kizárólag írásaiból akart megélni, más polgári foglalkozást nem folytatott. Egész életére jellemző volt az a nyilatkozata, amelyet 1843-ban tett, amikor a Kisfaludy Társaság tagjai sorába felvették: "író vagyok, testestől lelkestől; az irodalmon kivül nincs állásom s nem is akarom, hogy legyen-, nincs életem, mert lényem hazámon kivül csak az irodalomé-" A korabeli irói sors nyomoruságairól elsősorban családi levelezéséből kapunk képet, költészetében a mindennapos megélhetésért folytatott küzdelem nem tükröződik, nem tartotta ezt költői témának. Garay leveleiben másmás hangon irt szüleinek, nővérének és öccsének, más-más témákról. Nővérének, Teréznek elsősorban az 1830-as évek Pestjének tarka világát mutatta be. Különösen részletesen irt a vidéken élő lánynak a bálokról, — habár anyagi helyzete nem mindig engedte meg, hogy ezeken részt vegyen. 1832-ben irta: 589