Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

az uj igazgatóságot, melynek Lánczy Leó, dr. Brosien Richárd, a Benz cég vezérigazgatója, Nallinger Frigyes épitéstigyi tanácsos, dr. Michelmann Emil mannheimi lakos, Heinrich Ferenc, gr. Teleki Sándor, Varjassy Lajos és Káldi Jenő lettek a tagjai. Négy igazgatósági tag képviselte a Benz cég és három a Kereskedelmi Bank érdekait. (38) Az igazgatóság elnöknek Lánczy Leót, a Kereskedelmi Bank elnökét, alelnököknek pedig dr. Brosien Richárdot és Varjassy Lajos aradi polgármestert választotta meg. Vezérigazgató Káldi Jenő lett, akivel az igazgatóság tiz évre szóló szerződést kötött. (39) Az 1915. év végén az aradi gyártelepen nagyarányú bővítési munkálatok kezdődtek, melynek során uj épületrészeket emeltek. Jelentős mértékben növelték a gépállományt. A növekedés mértékéről a mérleg adatai adnak némi tájékoztatást. A gyárépület és a gépi berendezés könyvértéke az 1915 évi 1,8 millió koronáról 1916-ban 2,6 millió koronára emelkedett. (40) A Marta gyár 1916-től kezdve csaknem kizárólag a hadvezetőségnek dolgozott. Főgyártmányait teherautók és "Hiro" tipusu repülőgépmotorok képezték. A gyárat a hadvezetőség megrendeléseivel szinte elárasztotta. Emiatt 1917 elején a posta részére 175, a hadsereg részére 160 db autó és 200 db "Benz" motor szállításával maradt adós. (41) A lemaradásban természetesen szerepet játszott a Benz gyártási rendszerre való áttérés és a vasúti szállítási nehézségek. Ezek következtében a 800-900 egység gyártására berendezett aradi üzem 1916-ban csak 160 egységet szállított. (42) 1917. elején a gyártási helyzet lényegesen megjavult. A gyártelepen 800 munkás dolgozott. Ketterer igazgató a gyárat átszervezte, uj rendszabályokat vezetett be. 1917 februárjában a hadvezetőség 260 db uj szerkezetű, láncos teherautót rendelt. A Marta ugyanakkor 100 db motor szállításával volt hátralékban. Az elmaradásban azonban nem kis része volt a mannheimi gyárnak, mely a szükséges alkatrészeket vontatottan szállította. Az állandó anyagbeszerzési zavarok és nehézségek különben egyre nagyobb mértékben befolyásolták.a gyár teljesítő képességét. (43) A kedvezőtlen körülmények ellenére a Marta gyár bőséges profitot biztosított a Kereskedelmi Banknak és a mannheimi Benz cégnek. Az 1916-os Uzletév 259 000 korona, az 1917-es Uzletév pedig 519 000 korona tiszta nyereséget eredményezett. Még többre kell az üzleti eredményt becsülni, ha figyelembe vesszük, hogy 1916-ban a gyári berendezésekre az intern nyereségből 294 000 koronát, 1917-ben viszont az épületre és gépi berendezésekre 363 000 koronát, az árukészletre 38 000 koronát és a fazonértékekre 1,9 millió koronát írtak le. A Kereskedelmi Bank kamat cimén 1916-ban 20 000 koronát, 1917-ben 138 000 koronát kapott. Osztalék fejében a két főrészvényesnek 1916-ban 216 000 korona, 1917-ben 288 000 korona jutott. A Benz társaság ezenfelül gyártási licencért 363 000 koronát vett fel. Tisztviselők és munkások segélyezéséről elsőizben az 1917. évi, rendkívül kedvező üzleti eredményt felmutató mérlegben gondoskodtak, amikor erre a célra a tiszta nyereségből 100 000 koronát biztosítottak. (44) A Marta gyár munkáslétszáma 1918 elején 960 főre emelkedett. Mérnökökkel és tisztviselőkkel együtt az összlétszám 1100 főt tett ki. Az egyes üzemrészekben a Kereskedelmi Bank érdekeit képviselő Heinrich Ferenc igazgatósági tag jelentése szerint a munkások között mozgolódás, sőt szabotázs jelei voltak észlelhetők. A gyár tisztviselői is szervezkedtek. Heinrich megfigyelte, hogy a munkások és tisztviselők kacatjaikon azonos szakszervezeti jelvényeket hordtak. (45) 572