Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

mérvű igénybevételéhez vezetett. 1907-ben a vállalatnak fizetési nehézségei támadtak. Kis forgótőkéje és sok kllnnlevősége a gyár fejlesztését gátolta. A cég speciális eladási rendszere miatt már korábban kénytelen volt a bankok közreműködését igénybe venni. Gyártmányait négy évi kihitelezéssel értékesitette. A cég az üzletfeleitől kapott váltókat rendszerint a Kereskedelmi Banknak, a Magyar Országos Takarékpénztárnak, a Hazai Banknak, a Magyar Altalános Takarékpénztárnak, a Magyar Leszámitoló és Pénz vált őbanknak és a Belvárosi Takarékpénztárnak adta át leszámítolás végett. (11) 1907-ben a leszámítolási forma már nem bizonyult elegendőnek. Ezért a vállalat elhatározta, hogy a vevőváltők leszámítolásában legnagyobb részt vállalt Kereskedelmi Bankkal szorosabb kapcsolatot létesít. A bank a hitelmegállapodás megkötése előtt általános gyakorlata szerint revizort küldött ki a céghez, hogy annak üzletviteléről és pénzügyi helyzetéről tájékozódjon. A revizor jelentése szerint a Podvinecz és Heisler cég rendes körülmények között 180-200 munkást foglalkoztatott. 1.907 utolsó hónapjaiban a foglalkoztatottság a sztrájkok miatt kisebb volt. Autógyártása kedvező fejlődést mutatott. A saját gyártmányú autók vevői közül a revizori jelentés gr. Zichy Vladimírt, gr. Kornis Károlyt, az Egyesült Tégla és Cementgyár Rt-ot, a Dávid Károly és Fia Dobozgyárat és a Magyar-Belga Fémipar Rt-ot emiitette meg. A Kereskedelmi Bank a kedvező ínformációk alapján 1907 decemberében a vállalattal megkötötte a hitelmegállapodást, melynek alapján részére 200 000 K állandó folyószámla hitelt biztosított. A vállalat a hitel fedezetéül lekötötte ingatlanait, haszonvételeit és bérjövedelmét. Ezzel kapcsolatban megengedte, hogy a bank követelése erejéig a zálogjogot bekebeleztesse, A cég a hitelszerződésben kötelezettséget vállalt arra is, hogy a Kereskedelmi Bank kívánságára gyárát 1908. június 30-ig részvénytársasággá alakítja át. A bank a Podvinecz és Heisler cég bonitására való tekintettel sem a zálogjog telekkönyvi feljegyzéséhez, sem a részvénytársasággá való átalakításához azonban nem ragaszkodott. (12) A meglehetősen drága bankhitellel a cég elsősorban autőgyártási osztályát igyekezett fejleszteni. Ez a törekvése nem volt sikertelen. Amikor 1908 nyarán gr. Szapáry Tibor, bécsi lakos Mexico városának megbízásából Budapesten posta automobilok beszerzése iránt érdeklődött, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a Podvinecz és Heisler autógyárat, valamint Rock István gépgyárát nevezte meg, mint szálütőképes vállalatokat. (13) Podvinecz Dániel, a cég egyik alapítója és tulajdonosa 1908. május 2-án meghalt. Heisler Vilmos, Podvinecz cégtársa a meglehetősen terhes kamat- és jutalékfizetési kötelezettség miatt, 1911-ben a Kereskedelmi Bankkal korábban kötött hitelszerződést egyoldalúan felbontotta, majd özv. Podvinecz Dánielnével egyetértésben elhatározta, hogy a vállalatot részvénytársasággá alakítja át. Az autógyártási osztály fejlesztését a külföldi ipar egyre erősödő versenye elkerülhetetlenné tette. (14) A cég gépjárműgyártása ennek ellenére lassan, de egészségesen fejlődött. Rendszeresen kapott állami megrendeléseket is és gyártmányai ellen kifogások nem merültek fel. Versenyképességét azonban csak ujabb beruházások révén tudta fenntartani. A beruházásokhoz szükséges tőke előteremtése tette szükségessé a gyárnak részvénytársasággá való átalakítását. A cég tulajdonosai a tranzakció lebonyolításával a Kereskedelmi Bank megkerülésével a Magyar Általános Bizalmi Bankot bízták meg. A Budapesti Gép-, Malom- és Automobilgyár Rt. nevet felvett vállalat 1 700 000 K alaptőkét képviselő részvényál567