Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Schneider Miklós: A levéltári ismeretek oktatásának néhány tapasztalata a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumban / 507–510. o.

Sehneider Miklós : A LEVÉLTÁRI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK NÉHÁNY TAPASZTALATA A PÁSZTÓI MIKSZÁTH KÁLMÁN GIMNÁZIUMBAN A közgyűjtemény kezelői ismeretek fakultatív tantárgycsoport első két évének általános tapasztalatait nem kivánjuk ezúttal összegezni, nem óhajtjuk továbbá ezúttal ismertetni a tárgyra vonatkozó jogszabályokat sem. Csupán a levéltári ismeretek oktatásával összefüggő néhány olyan észrevétel megtétele indokolt, amely az együttes értékelést mind az egyes szaktárgyakban illetékes minisztériumi osztályok, mind pedig az egész fakultativ oktatást irányitő Oktatásügyi Minisztérium számára megkőnynyitheti és az oktatásnak ezt a formáját illetően a továbbfejlesztést megalapozhatja. A fakultativ oktatás szervezési kérdéseit illetően főként arra kell utalnunk, hogy tekintve a két év során folytatandó gyakorlatokat, a csoport létszámát ennek megfelelően kell megállapítani. A Pásztón most végzett csoport egy 16 fős önálló osztályt alkotott: ez a létszám önmagában nem tul magas ugyan, de tekintve, hogy a levéltári gyakorlatok színhelyéül szolgáló megyei levéltár helyiségeinek szűk volta miatt az egész osztályt egyszerre nem tudtuk foglalkoztatni, a gyakorlati foglalkozásokat megosztva kellett levezetni, ez a tanulók utazási költségeiben (mivel a 8 főnek utazási kedvezmény még nem jár) és az óraadói dijak megduplázódásában többletköltséget jelentett az iskolának. Ez a probléma természetesen azokat a megyéket nem érinti, melyeknek levéltárában megfelelő méretű helyiség van a gyakorlati órák lefolytatása számára. Ami a tanulóknak a fakultativ csoportba való beválasztását illeti, a pásztói csoportnál a humán érdeklődés szolgált alapul az osztály összeállitásánál. Ez megfelelőnek mondható, bár természetesen számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a tanulók többsége - a közgyűjtemények belső tevékenységét egyáltalán nem ismerve - inkább a gépirás elsajátításának reményében választja ezt a fakultativ tantárgycsoportot. Az oktatás menetét és a feldolgozandó anyagot tartalmazó tanterv megfelelőnek mondható, csupán néhány észrevétel tehető vele kapcsolatban; a) Mint az az OM által kiadott vizsgakérdésekből is kitűnik, az egyes anyagrészek aránya az eredeti elképzelésekhez képest némileg módosítható volna. Célszerű a levéltári ismeretek oktatását az ügyiratkezelés problematikája köré csoportosítani. Ha a tanulók világosan látják az ügyiratkezelés lényegét, helyét a mai gyakorlatban, akkor ezekre az ismereteikre világosan építhetők rá az iratanyag levéltári feldolgozásának legfőbb tudnivalói, ezek viszont egyértelműen magyarázzák egyrészt a történeti forrástudományok, másrészt a közigazgatástörténeti elemi ismeretek szükségességét. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg kellene változtatni az egyes diszciplínák eddigi sorrendjét, de megfontolandó, mert a jelenlegi rendszer elméleti-enciklopédikus felépítéséből nem derül ki világosan az egyes részek közötti logikai kapcsolat. b) A könyvtári-muzeumi-levéltári területet egyformán érintő ismeretek oktatásának a helyét is felül kellene vizsgálni. Pásztón ezt a kérdést az oktatók és a kapcso507