Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Schneider Miklós: Terv és megvalósulás: az előkészületben levő uj levéltári segédlet néhány kérdése a debreceni kiadvány tapasztalatai tükrében / 499–505. o.

uj segédlet munkálatainak megkezdése előtt revideálni kell. Ezért került az 1977. évi tavaszi levéltárigazgat ói értekezlet napirendjére a fondjegyzék kérdése. Már az előzetes megbeszélések, de az értekezlet vitája is rámutatott arra, hogy ha alapvető változtatást nem igényelnek is a szerkesztési alapelvek, néhány kérdést — éppen az uj segédlet érdekében — el kell dönteni. A debreceni kiadvány szerkesztésénél is felvetődött a fondok időbeli elhatárolásának kérdése. Mivel azonban itt igyekeztek a fondjegyzék szerkezetét követni, nem nyúltak hozzá a fondcsoportok rendjéhez, csak egy esetben: a községek iratainál. Szemben a fondjegyzékkel, a községek 1945-1950 közötti iratanyagát a XXII. fondcsoportba sorolták be (igaz, egyelőre önálló fondszám nélkül). Ez a megoldás feltétlenül követendő lesz a jövőben akkor, mikor a fondjegyzékekben átmenetileg egy tömbben hagyott községi iratanyag tagolására fogunk sort keríteni. Ez volt egyébként az emiitett igazgatói értekezlet vitainditójának a javaslata is (azzal a kiegészítéssel, hogy mind az V. mind pedig a XXII. foncsoportba sorolt községi fontok kapjanak sorszámot is). (11) A fondjegyzék szerkesztési alapelveinek egy másik hiányosságával függ össze az a jelenség — amely a debreceni kiadványban is tapasztalható — hogy egyes fondok besorolásánál bizonytalanságot láthatunk. A szerkesztési alapelvek példatára sok szervtipust fel sem emlit, ennek természetesen főként az az oka, hogy az 1960-as évek elején ilyen fondok még nem voltak találhatók a levéltárakban. így aztán a debreceni segédlet III. kötetében néhány megkérdőjelezhető besorolással találkozunk. (így a szakigazgatási szervek között a gazdasági szervek közé tartozó MOSzK fondok; az érdekképviseleti szervek közé tartozó szakszervezetek az egyesületeknél: ugyanitt találjuk a különleges feladatokra létrehozott bizottságok közé sorolandó földbérlő és termelési bizottságok némelyikét is; az Állami Gazdaságok Igazgatósága viszont inkább szakigazgatási szerv, mint gazdasági; a népi együttes egyesület jellege is megkérdőjelezhető és a Hazafias Népfront is inkább a XVII. fondcsoportba való, mint az egyesületek közé.) (12) Meglepő jelenség tapasztalható a kiadványban a XXEX. fondcsoportnál, ahol az egyes gazdasági szervtipusok látszólag meglehetősen Keveredetten sorakoznak egymás után. Igaz, ebben is főként a szerkesztési alapelvekben mutatkozó elvi tisztázatlanság játszik szerepet: a példatár ugyanis nem tér ki az ipari szövetkezetek hovatartozására, különösen az olyan ritkaságszámba menő formákra, mint a Debrecenben található különböző munkaszövetkezetek. Tisztázatlan egyes városi üzemek besorolása is: igy lehet az, hogy a városi gázmű 1949. előtti része a XXII., a későbbi része pedig a XXDC. fondcsoportba tartozik. A Patyolat Vállalatnak a vegyiparhoz való besorolása nyilván tévedés. Nagyon helyes viszont ennél a fondcsoportnál is a gyűjteményes fondok kialakítása: igy pl. a Debrecen környékén működött közel 60 tszcs-nek mindössze 0,60 ifrn-t kitevő anyagát valóban felesleges lett volna fondokra bontani: ezt egyébként ajánlásként a segédlet-bizottság is felvetette az igazgatói értekezleten, a vita során azonban nem kapott a javaslat egyöntetű helyeslést. Ilyen töredékek esetében azonban feltétlenül ez a leg járhat óbb ut. A megoldatlan problémák sorában kell szólnunk a segédlet szöveges részeinek terjedelmi kérdéseiről. E tekintetben a segédlet (illetve kiadvány) célkitűzéseinek bizonyos tisztázatlanságával állunk szemben. Ha ugyanis nem sikerűi megtalálni az összhangot a tudományos és az egyéb célkitűzések között, akkor valóban nehéz eldönteni, hogy a segédlet narratív részei milyen részletességgel szóljanak a tárgyról. A debreceni kötetek igen alapos, a vonatkozó szakirodalom alapján készült, szinte 503