Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Koroknai Ákos: Egy feudáliskori részvénytársaság (Rimai Coalitio) szervezete és működése / 457–487. o.

az erdőgazdálkodás, fakitermelés, szénégetés, sem a bányaművelés korabeli színvonala nem igényelte. így az erdőmester és a bányaőr közvetlenül adta ki a munkafeladatokat a mestereknek és a munkásoknak. Az altiszti kar munkakörének ujabb szabályozására - a főtisztviselői munkakörökhöz hasonlóan - szintén az 1830-as évek elején kertilt sor. A Rimái Coalitiőn belül a közgyűlésen és az igazgatóválasztmányon kivül testületi szervek is működtek. Közülük a legjelentősebbek azok a bizottságok voltak, amelyeket a közgyűlés időről-időre kiküldött egyes munkálatok ellenőrzésére, vitás ügyek kivizsgálására, de legfőképpen a pénzügyi fegyelem megvizsgálására. Az ilyen delegációkon kivül még két tanácskozó szervről kell emlitést tennünk. Az egyik szerv, különösebb megnevezés nélkül, az inspektor által hetente, kéthetente megtartott inspektori értekezlet volt, amelyeken az egyes termelési ágazatok vezető tisztviselői vettek részt. Az értekezletek célja a munkafeladatok megbeszélése volt. Ettől függetlenül működött a tiszti kar középső és alsó rétegének tanácskozó testülete, a Tiszti Szék, melyen a gondviselő direktorok és sáfárjaik, valamint az ülések jegyzőkönyvét vezető contralor vettek részt. A vitás kérdéseket döntés végett az Inspektori Hivatalhoz terjesztették fel. Vállalati testületi szervként kell nyilvántartanunk az úriszéket is, melyet a Rimái Coalitio földesúrként évente kétszer tartott. Ezeken az üléseken a fiskális, az inspektor és a megye képviseletében meghívott szolgabiró feltétlenül részt vett. Előfordult, hogy az igazgatósági ülés (kis gyűlés) alakult át a szolgabiró bevonásával — a folyó ügyek letárgyalása után — uriszékké. A Rimái Coalitio 1812. évi "működési szabályzatának" közzétételével a vállalati igazgatás mechanizmusa kialakulásának tisztázatlan kérdéseit kívántuk felvetni a részletesebb kifejtés igénye nélkül. E területen a vállalat- és igazgatástörténet irőira jelentős adósság törlesztése hárul. Elemzésre vár a vállalati hivatalok hatáskörének történeti fejlődése, annak feltárása, hogy az uradalmi gazdálkodás gyakorlata mennyiben hatott a vállalati igazgatási rendszerek kialakulására. Tisztázatlan még a vállalati tisztségviselők társadalmi státusza és összetétele, az alkalmazottak anyagi viszonyai (a pénz- és természetbeni ellátás problémái). Homály fedi a vállalati tisztségviselők megbízatásának állandóságát, a testületi szervek igazgatástörténeti jelentőségét a vállalatok életében, hogy csak néhány válaszra váró kérdést említsünk. Érdekes lenne például a szövegek elemzése a hazai műszaki-technikai nyelv kialakulása szempontjából is, ugyancsak lehetséges lenne a termelés korabeli állapotának rekonstrukciója. 463