Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Koroknai Ákos: Egy feudáliskori részvénytársaság (Rimai Coalitio) szervezete és működése / 457–487. o.

tartozó helységek határait, szükség esetén elrendelte a határkiigazitásokat. Hozzá tartozott a haszonvételek, bérletek, árverések révén befolyó jövedelmek felülvizsgálata is. A fiskálisi tevékenység egyik legfontosabb területe az '.'úrbéri tárgyak" vitele volt. A Rimái Coalitiő megalakulásakor a vállalat fennhatósága alá kerültek, a nemesi földbirtokok beadásával egyidejűleg, az egykori birtokos nemesek jobbágyai. A részvénytársaság, mint jogi személy, — hasonlóan a feudáliskori városokhoz — jobbágytartóvá lett. A földesúr — jobbágy közti "természetes" , közvetlen kapcsolat megszűnt. Az uraság helyébe a vállalat lépett. Ez a változás a jobbágyi függő viszony fellazulása irányában hatott és bizonyos mértékig a jobbágyi terhek könnyebbülését eredményezte. Szélesebb körben vált lehetővé a robot pénzbeli megváltása, stb, A vállalat részéről az úrbéres ügyekben elsődlegesen a fiskális járt el, mint a Rimái Coalitiő jogi képviseletét ellátó személy. Tevékenysége e téren az 1830-as évekre jelentősen felülmulta az inspektorét, illetve a prefektusét, így a vállalat ügyvédjére hárult a jobbágysággal kapcsolatos hazai törvények alkalmazása és betartása. Intézte a földesúr (vállalat) és jobbágyai, illetve a jobbágyok közötti vitás ügyeket. A nagyobb horderejű eseteket az évente kétszer — Szt. András-, és május havában — tartott uriszék elé vitte. A kisebb panaszokat, esetenként a tiszttartóval együtt, un."Amtstag"-okon orvosolta egy héten belül. A panaszok felmérése céljából évente egy alkalommal köteles volt a tiszttartóval együtt a vállalat birtokait, falvait bejárni, és a panaszokról tájékozódni. Meg kellett jelennie az egyes községek közbirtokossági ülésein is, ahol a vállalat közbirtokossági tagként szerepelt. Vezette a közbirtokossági jegyzőkönyveket. Az úrbéres ügyekben rá tartozott az úrbéri tabellák vezetése, az esetleges változások évenkénti átvezetése, a jobbágytelkek önkényes osztásának megakadályozása. Maga, 'vagy a számtartó felülvizsgálta a helységek számadásait, figyelemmel kis érte a magvaszakadásokat és az uradalmi árvák helyzetét. Az ügyvédi rendtartás rendészeti ("politziai") tárgyakkal szintén foglalkozott. Az ügyvéd járt el a vétkes főhivatalnok ügyében, vezette a nyomozásokat. A rendtartás vegyes határozatai értelmében a tiszti kar és az alkalmazottak bármelyike, akár a munkások közül bárki jogorvoslatért közvetlenül a fiskálishoz fordulhatott, mint ahogyan a vállalat ügyvédjét bármely ügyben biztosi minőségben küldhették M. A fiskális feladatát képezte a vállalati alapszabályok (alkotmány) "karbantartása", valamint az esetleges módosításokkal kapcsolatos javaslatok megtétele. E széles hatáskör ellenére a fiskális szavazati joggal nem rendelkezett, csak javasolhatott, ami alkalmazotti szerepét húzza alá. A.fiskálistól, mint az Ügyészi Hivatal vezetőjétől, megkövetelték, hogy Rimaszombatban lakjék, mely a vármegye székhelye volt. Ide jártak be a tiszti kar tagjai is, itt fordultak meg a jobbágyok és munkások a vásárok alkalmával, itt működött a posta. Itt a fiskális működését információkban gazdag környezetben végezhette; kapcsolatát a vállalat egyes telephelyeivel, falvaival — levelezés vagy kézbesítők utján — a legcélszerűbben a megyeszékhely biztosíthatta. A két főhivatalnok mellett a vállalat tiszti karát a gondviselő direktorok, az erdőmesterek, az insennér (mérnök), a bányaőr (Huttmann), a provisor (tiszttartó), a perceptor (számvevő), a contralor (ügyelő), és a seborvos alkották. A tiszti kar második rétege, bár azonos rangú volt, mégis az egyes tisztek súlya tevékenységi körük függvény ében eltért egymástól. Alá- és fölérendeltségi viszonyok nem alakultak ki kö460