Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Koroknai Ákos: Egy feudáliskori részvénytársaság (Rimai Coalitio) szervezete és működése / 457–487. o.

Koroknál Ákos : EGY FEUDÁLISKORI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (RIMÁI COALITIÓ) SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 38 évvel az 1848. évi jobbágyfelszabadítás előtt, Sturman Márton kezdeményezésere, 1810. február 16-án alakult meg a Rimái Coalitió Gömör megyei földbirtokosok, vasmiihelytulajdonosok, valamint Rimaszombat város közreműködésével. Az alapitők bányatársulati formában, bányakuxákkal részvénytársaságot hoztak létre, melyhez a Rima völgyében erdőbirtokok, majorságok, vasércbányák, hámorok, faszénégetők, stb. tartoztak. A feudalizmus kései szakaszában létesült részvénytársaság számos jellemző jegyet viselt magán. A hazai tőkés gazdaság kialakulásának még csak csirái jelentkeztek, amikor a napóleoni háborúk konjunktúra kiváltó hatására ez a vasipari vállalkozás megalakult. Az alapitők között hiába keresslik az ipari vagy kereskedelmi tőke képviselőit. Helyüket ekkor még felvidéki földbirtokosok foglalták el. A Rimái Coalitió részvényesei között megtaláljuk az arisztokrácia képviselőit: gr. Forgách Antalt és Alajost, br. Prőnay Gábort, br. Luzsénszky Jánost, aki a Coalitiőelső elnöke (principálisa) volt stb. Mellettük azonban helyet foglaltak a kis- és középnemesség képviselői is, mint pl. a Kubinyi, a Szontágh és a Czibur családok tagjai. Ez a körülmény rányomta bélyegét a vállalat működésére. A birtokos nemesek, pénztőke hiányában, ugy váltak alapitőkká, hogy — bizonyos pénzösszeg befizetésén tul — átadták birtokaikat, vagy birtoktesteiknek egy részét a részvénytársaságnak, és ennek fejében részvényekhez jutottak. Ezzel a tranzakcióval földesúri jussaik és kötelezettségeik átháramlottak az uj vállalatra. A Rimái Coalitió az alapításkor 2 massával (faszéntüzelésü vasolvasztó), 8 frisstüzzel (a nyersvas finomítására szolgáló vasmühely), és 4 nyújtőhámorral (vasárut készítő mUhely, amelyben a vasat nyújtják) rendelkezett. Termelési képessége elérte az évi 7-8 ezer bécsi mázsa (1 bécsi mázsa 56 kg) nyersvasat és a 4-5 ezer bécsi mázsa kovácsolt vasat. A vállalat telephelyei a Gömör megyei Rimabrezőn, Nyustyán, Likéren, Rásztocsnőn és Pólómon voltak. A vállalat jelentőségének megítéléséhez elég említenünk, hogy elsőként gyártott Magyarországon vasabroncsokat és számottevő termelést mutatott fel mezőgazdasági szerszámokból is. A részvénytársaság megalakulását követően hamarosan rendeletet kellett hozni a vállalat működési mechanizmusáról. Ki kellett építeni azt a szervezetet, amelynek keretében biztosíthatták a termelés folyamatosságát és a gazdálkodás helyes vitelét. Ez korántsem bizonyult egyszerű feladatnak. A Rimái Coalitió legfőbb szerve a részvényesek közgyűlése volt, melynek kebeléből választották meg az igazgatóválasztmányt. Ennek elnevezése változott: olykor Állandó Biztosság, máskor kisgyűlés névvel illették. Hatáskörét csak 1831-ben határoztak meg részletesen. Az igazgatóválasztmány azonban, mint választott testületi szerv, alkalmatlannak mutatkozott az operatív ügyvitelre; ezért a szakigazgatást mielőbb ki kellett építeni. A vállalat tiszti karát ajánlásra — az ajánlók jótállása mellett — szintén a közgyűlés választotta meg, működésüket is az hagyta jóvá. 457