Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Dóka Klára: A segédgyűjtemények szerepe a vízügyi levéltári munkában / 427–433. o.

Hasonlómödon tártuk fel a Földművelés-, Ipar-, Kereskedelemügyi Minisztérium (K 168) iratanyagát, de ez csak az 1885-1888 közti évekből tartalmazott értékesebb iratokat. Az idegen anyag nyilvántartásának lényeges része a vizügyi térképkatalógus. Az egyes cédulák itt is csak a legfontosabb adatokat tartalmazzák, amit később bőviteni lehet. Az OL irataiból a következő anyagok kerülnek feldolgozásra: SÍI (Kamarai térképek 1738-1864), S 101 (Abszolutizmuskori térképek 1849-1867), S 116 (Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumi térképek lá67-1888), S 118 (Földművelésügyi Minisztériumi térképek 1889-1944), S 80 (Vizrajzi Intézet térképei). A vidéki levéltárak anyagához egyelőre a "Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban" c. kiadványsorozatot használjuk fel. A kutatók, ügyfelek tájékoztatása érdekében szükségessé vált egy állagszintü, áttekintő nyilvántartás készitése az általános levéltárakban őrzött vizügyi iratokról. Az anyag összeállításához a területi levéltárak és a OL fondjegyzékét használtuk fel. Az idegen anyag feltáró céduláit — jellegüknek megfelelően — 3-5 példányban őrizzük. Az irattárakban, más levéltárakban és az Országos Vizügyi Levéltárban őrzött anyag fondonkénti, egységes áttekintése céljából vezetjük a vizügyi iratanyag országos nyilvántartását, amely a fondképző szerv nevét, alakulásának idejét, a jogelőd szerv nevét, a felügyeleti hatóság megnevezését, az iratokat őrző levéltár (irattár) nevét, az iratok fondszámát, évkorét, terjedelmét, valamint a fondképzőre vonatkozó irodalom felsorolását tartalmazza. A nyilvántartás az ágazat levéltári iratainak hollétéről egységes képet ad, és egyúttal a fondkartonok, az irattári összesítés, az idegen anyag nyilvántartás főbb adatait is összefoglalja. A levéltári segédgyüjteményeket a tudományos munka során keletkezett munkacédulák zárják le. Egy-egy témával kapcsolatban a levéltári kutatócédulákat, az irodalmi feltárás során keletkezett anyagot témák szerint csoportositva tároljuk. A cédulák egy része érdemes a legépelésre és többpéldányos őrzésre, (pl. egyes községek ártereinek összeírása, vízimalom összesítők, vízellátásra, csatornázásra vonatkozó statisztikai adatok, egy-egy témával kapcsolatos levéltári jelzetek.) Kutatási témáinknak megfelelően eddig a következő nagyobb együttesek vannak a gyűjteményben: Pest-budai vízhasználatok 1815-1873 Rába-szabályozás 1762-1895 Pest-budai vízellátás 1854-1873 Ipolymente statisztikája 1550-1848 Szegedi Királyi Biztosság 1879-1884 Bodrog szabályozása 1800-1895 Ecsedi-láp lecsapolása 1815-1895 Csepeli kikötő története 1928-1945 Tisza-menti árterek 1824-1850. Az év folyamán keletkezett, megőrzésre érdemes cédulák összesítése dec. 1-10. között történik. Ezeket az anyagokat is a gyarapodási naplóban, majd a fondjegyzék külön rovatában tartjuk nyilván. A gyarapodási naplóban megjelöljük a cédulák darabszámát is, a fondjegyzékbe a terjedelem összesítve kerül. (1000 cédula = 0,10 fm). A segédgyüjtemények kutatására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi levéltári anyagra. Kivételt csupán a munkacédulák képeznek, amelyek csak a szerző engedélyével kutathatók, és a rajtuk szereplő adatok csak a tulajdonos nevén kerülhetnek felhasználásra. A segédgyüjteményekben szereplő cédulák egy részét szakozzuk. A beosztás megfelel a ma ismert 4 fő vízgazdálkodási ágazatnak, amely430