Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Koroknai Ákos: Czakó Sarolta–Jenei Károly: A Telefongyár története 1876–1976. Bp., 1976. / 371–373. o.
A Baranyai helytörténetirás két ujabb kötetével a szerkesztő — Szita László — tovább folytatja a korábbi kötetek hagyományát. Színvonalas, átgondoltan összegyűjtött és kiválogatott tanulmányokat és forrásokat közöl, melyeket nemcsak a baranyai és pécsi, de más területek történészei is hasznosítani tudnak. Külön örömünkre szolgál, hogy a kötetek szerzői közül többel a Levéltári Szemle hasábjain is találkoztunk, így Szita Lászlóval, Nagy Lajossal, Kiss Gézával, Kopasz Gáborral, Bezerédy GJÍÍŐzővel, Vass Előddel, Baranya Margittal, Kopasz Gáborral és Andrásfalvy Bertalannal. Munkájukhoz további sikereket kívánunk. Kállay István Csákó Sarolta -Jenéi Károly : A TELEFONGYÁR TÖRTÉNETE 1876-1976 Bp. Telefongyár 1976. A Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya kiadványaként két szakavatott szerző tollából jelent meg a fennállásának 100. évfordulóját megünneplő Telefongyár története. Az igényes kiállítású kiadvány a hazai híradástechnikai ipar egyik kiemelkedő vállalatának a történetét tárja az olvasó elé. A vállalat történetét Ül. a jogelőd vállalatok sorsát Jenéi Károly kiséri nyomon, mig az államosítás óta eltelt közel három évtized küzdelmeit és eredményeit Czakő Sarolta mutatja be. A vállalat kezdetei Neuhold János 1876-ban megnyitott budapesti (ma Baross u.) kisüzeméig nyúlnak vissza. A 10-12 műszerésszel üzemelő vállalkozás kezdetben vasúti távírógépek javításával foglalkozott, majd áttért a Morse-rendszerű távírógépek gyártására. A termelés fellendülését elősegítette az állami megrendelések nagy mennyisége a távirdai cikkféleségekből. A híradástechnikai ipar kibontakozását nagymértékben támogatta a fellendülő vasútépítés, mely a vasúti műszerekben nagy keresletet teremtett. A gyártmánykör tovább bővült, amiben meghatározó volt, hogy Budapesten 1881-ben üzembe hely ezt ék az első hazai telefonközpontot. így a távirő-telefon és vasútbiztosító berendezéseknek a termelési profilba való felvétele megvetette a vállalkozás tartós fejlődésének alapját. A cég fejlődését előmozditotta, hogy 1884-től állami kedvezményekben is részesült. A vállalat folyamatos bővülése az állandó telephelyváltoztatásokban is kifejeződött. A Neuhold cég forgalmi tőkéje az egyre jobban növekvő termelés miatt kicsinynek bizonyult. Szükségessé vált a vállalkozás átalakítása részvénytársasággá. 1891ben igy alakult meg a Neuhold Vasúti Szerelvények és Elektrotechnikai Gépgyár rt. A vállalat azonban pénzügyi zavarokkal küzdött, a forgótőkehiányt nem sikerült felszámolnia. 1894-ben igy a vállalatba benyomult a belga tőke, és a vállalat neve MagyarBe Iga Fémipari Gyár rt.-re változott meg. Neuhold János, akinek elképzeléseivel ellentétes fejlődés következett be, a cégtől meg is vált. A kivált Neuhold János, miután anyagi viszonyait rendezte, még 1894-ben uj vállalatot alapított Neuhold és Társa Vasutfelszerelési és Villamossági Gépgyár cégnéven, közkereseti társaságként. A tőkeszegény vállalat anyagi gondjainak megoldása végett Neuholdnak sikerült a hannoveri Berliner céget kooperációs együttműködésre megnyerni. A hannoveri cég 1899-ben részvénytársasággá alakult, és a budapesti Neuhold-féle vállalkozást vezérképviseleteként működtette ezentúl. 371
