Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A technikai fejlesztés feladatai / 347–358. o.

Már jelentékeny mértékben levéltárosi és jogalkotói feladat lesz annak kodifi­kálása, hogy az iratképzésben mely esetekben kell ezeket a papirokat, szala­gokat stb. alkalmazni. Más országok ilyen jellegű jogszabályainak összegyűj­tésével elő lehetne segiteni a jogalkotást. Felmerül annak a gondolata, hogy elegendő volna, ha egy szocialista ország levéltári igazgatósága gyűjtene ösz­sze az ilyen vonatkozású szocialista és kapitalista jogszabályokat, s azután a többiek rendelkezésére bocsátaná azokat. 1. 1. 2 Levéltárépítés, épület átalakítása levéltár céljára Magyarországon ez ideig csak egyetlen épület épült levéltár céljára, a Magyar Országos Levéltár székháza, amelynek építését közel 60 évvel ezelőtt fejezték be. Ebből következik, hogy Magyarországon nincsenek levéltárépitési tapasz­talatok, legfeljebb tervek, elgondolások. A Levéltári Igazgatóságnak nincsen technikai kérdésekkel, ezen belül levéltárépítéssel foglalkozó szakértője (szak­értői), a levéltárépítésnek nincsenek hivatalos, egységes alapelvei a Levéltári Ügyviteli Szabályzatban rögzített néhány előirástől (pl. legnagyobb raktári lég­tér) eltekintve. Gyakorlatilag minden levéltárépítéskor vagy épületnek levéltári célra történő átalakításakor a tervező levéltárnak magának kell megküzdenie minden problémával. Természetesen épitésmérnökök sincsenek, akiknek le­véltárépitési tapasztalataik volnának. Néhány tanácsi levéltár már készitett programtervet, sőt van olyan is, ame­lyik a kivitelezési tervnél tart. A legnagyobb volumenű, még a programterv stádiumában levő átalakítás az egykori Pénzügyminisztérium épületének átala­kítása az Uj Magyar Központi Levéltár részére. Meg kell találni a módját a levéltári szervezet mai keretei között — vagy uj megoldással — annak, hogy a Levéltári Igazgatóság a levéltárépítésnél (-átala­kításnál) figyelembe veendő,ezután kidolgozandó legfontosabb irányelvek alap­ján, szakmai szempontból felül tudja bírálni a különböző levéltárfenntart ők ál­tal készitett terveket, mi több, el kellene érni, hogy jóváhagyása (természete­sen kritikus érdemi állásfoglalásra gondolva) nélkül ne lehessen Magyarorszá­gon levéltárat építeni vagy épületet levéltárrá átalakítani. Nagy érdeklődéssel várjuk azt az összeállítást, amelyet az ulánbátori értekez­leten a csehszlovák küldöttség vállalt, s amelyben a levéltárépítés technikai kérdéseit fogja alapos vizsgálat tárgyává tenni. 1.1.3 Levéltá rfe lu jitás Számos levéltár van Magyarországon (elsősorban tanácsi és egyházi levéltá­rak), amelyek uj épületet nem igényelnek, legfeljebb néhány ujabb helyiséget raktárak részére, de a levéltár berendezése, helykihasználása stb. elavult. Korszerű megoldással még raktárteret is lehetne nyerni. (Természetesen ezek nem vonatkoznak a műemlék jelleggel kezelt egyes levéltárakra.) Minthogy sok esetben statikai, korszerű építészeti és berendezési átalakítások­ról volna sző (pl. falszigetelés talajvíz ellen) ennek kapcsán is felmerül egy olyan részleg szüksége, amely az ilyen esetekben tanácsot tudna adni, az el­készített terveket pedig szakértői szemmel felül tudná vizsgálni, s biztosítani, hogy a levéltári anyag az adott helyen a megfelelő körülmények között, gazda­ságos kihasználással és a levéltár működését segítő módon legyen elhelyezve. 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom